Hat hónap alatt 260 ezren látogattak el a 15. Velencei Építészeti Biennáléra, melynek magyar pavilonjában Fábián Gábor és Fajcsák Dénes Aktivátorok - Helyi aktív építészet című projektje egy pusztuló egri épület közösségi megújítását mutatta be május 28. és november 27. között.

Az idei seregszemle 14 százalékkal több látogatót vonzott, mint a 2014-es építészeti biennálé - közölte az MTI-vel szerdán a magyar részvételt szervező Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum (Lumú).

Az érdeklődők 45 százaléka 26 éven aluli volt, és a rendezvényről idén négyezernél is több újságíró tudósított.
Záróközleményében a biennálé elnöke, Paolo Baratta kiemelte: immár általános vélemény, hogy a seregszemle a legjelentősebb viszonyítási pont az építészet világában.

Az idei főkurátor, Alejandro Aravena Jelentés a frontról című kiállítása sok tekintetben emlékezetes marad - vélte Paolo Baratta, aki szerint a chilei főkurátor inspirációja nyomán a civil társadalom szembesülhetett annak lehetőségeivel, hogy jobban alakítsa ki az emberi élettereket akár a városközpontokban, akár a perifériákon.

Alejandro Aravena hangsúlyozta, hogy a kiállítás nem csupán a tudás megosztásának egyfajta módja: élményt is építettek. "A tanulás folyamata elsősorban érzelmi szinten történik, és ez az, amit egy építészeti biennálé meg tud adni: olyan érzelmeket, amelyek tudást hoznak létre, és azt továbbadják" - fogalmazott a chilei építész, aki reményét fejezte ki, hogy a 2016-os Velencei Építészeti Biennálé minden építésznek új eszközöket adott ahhoz, hogy javítson az emberek életminőségén.

Mint a Ludwig Múzeum emlékeztetett, az idei magyar kiállítás kiválóan illeszkedett a biennálé fő témájához. Az Arkt építészstúdió Aktivátorok - Helyi aktív építészet című kiállítása egy az egri Gárdonyi-kertben található, lepusztult ingatlan újrahasznosításán keresztül azt mutatta be, hogyan lehet anyagi források nélkül, a helyi együttműködésekre alapozva létrehozni egy élő közösségi színteret.

A Fábián Gábor és Fajcsák Dénes kurátorok által jegyzett kiállítás olyan kérdésköröket járt körbe, mint az újrafelhasználás, a kulturális fenntarthatóság, az innovatív együttműködés, a civil aktivitás és a közösségépítés.

Fabényi Julia nemzeti biztos, a Ludwig Múzeum igazgatója szerint "egy merészen egyszerű kiállítással, az építészet változó szerepfelfogását is tükröző projekttel jelentkeztünk, amelynek sikeresen átjött a pozitív üzenete, amit az is mutat, hogy a kiállításnak igen kedvező volt a hazai és nemzetközi fogadtatása".

A magyar koncepció sikerét jelzi a Lumú közleménye szerint az is, hogy Laura Weissmüller, a Süddeutsche Zeitung építészeti szakírója a biennálé tíz legjobb pavilonja közé válogatta a magyar kiállítást, kiemelve a közösségi összefogás erejét, amely az idei velencei rendezvény egyik legfőbb üzenete lehet.

(MTI)