2024.03.06.
Dobó István Vármúzeum

Egri vár bora 2024

2024.02.28.
Intercisa Múzeum

Ingyenes múzeumlátogatási alkalom

2024.02.26.
Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum

Süveges Rita lett az Eszterházy Arts Awart közönségdíjasa

2024.02.07.
Petőfi Irodalmi Múzeum

A 2024-es Térey-ösztöndíjasok

2024.02.07.
Laczkó Dezső Múzeum

Sikeres évet zárt a Laczkó Dezső Múzeum

2016.09.25.
hír, műemlékvédelem, történet, vártörténet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Megnyitották a látogatók előtt az 560 millió forint európai uniós pályázati forrásból felújított cégénydányádi Kölcsey-Kende kastélyt vasárnap.
Kölcsey-Kende kastély
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Cégénydányádi Kastélypark Természetvédelmi Területen álló, 1833-ban klasszicista stílusban épült, helyreállított műemlék létesítményt Kovács Zita, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója és Tilki Attila (Fidesz-KDNP), a térség országgyűlési képviselője avatta fel.

A kétszintes, különleges kialakítású, többszárnyú kastélyt az egykori Szente-Mágócs nemzetségből származó, az egymással rokon Kölcsey- és Kende-család egyik tagja, Kende Zsigmond építtette a Szamos partjára. Az épület angol parkra néző homlokzatát az ősi família legnevezetesebb tagjának, Kölcsey Ferencnek, a Himnusz költőjének verssorai ékesítik, amelyeket 183 évvel ezelőtt írt rokona kérésére. Kölcseyt és Kende Zsigmondot nemcsak rokoni, hanem közéleti és politikusi szálak is összekötötték az 1800-as években, mert a költő országgyűlési követ, míg a földbirtokos vármegyeházi hivatalnok volt.

Az 1900-as évek elejéről fennmaradt leírások alapján, a műemlékvédelmi követelményeknek megfelelően felújított épületet a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága múzeumi formában, turisztikai bemutatóhelyként működteti a jövőben. Igényes kiállítási feltételeket alakítottak ki a kastély négy termében, ahol az épület és a hozzá tartozó, ugyancsak védett 14 hektáros angol park múltját irodalmi, történelmi és természetrajzi feldolgozásban mutatják be a látogatóknak.

Egy további állandó kiállítás a Kölcsey- és Kende-család történetét mutatja be, egy másik pedig a vidéki nemesség és kisnemesség, illetve a parasztság hétköznapi, valamint ünnepi táplálkozási szokásainak, étkezési kultúrájának, egykori konyhai berendezéseinek állít emléket.

Emellett ökoturisztikai attrakcióként tárlatok foglalkoznak a természetvédelem témakörével, a természet kincseinek bemutatásával. Így az épületet övező angol park fennmaradt ritkaságszámba menő fáival, bokraival és növényeivel is megismertetik a látogatókat. A parkban látható például óriás platán, tulipán-, liliom- és páfrányfa, vérbükk, vörös tölgy, szelídgesztenye, törökmogyoró, virginiai borókafenyő, kaukázusi szárnyas dió, jázmin és fürtös bodza is. A fák alatt kora tavasszal pedig az ország legnagyobb állományú téltemetője virágzik.

A fás területen ritka madarak is fészkelnek, így holló, csóka, erdei fülesbagoly, fekete harkály és négy fakopáncsfaj, köztük a balkáni.

A Világ Kulturális és Természeti Örökség listáján szereplő Hortobágyi Nemzeti Park Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében négy természetvédelmi körzetet működtet, illetve 19 önálló természetvédelmi területet kezel. Az utóbbiak közül a legtöbb, 11 Szabolcs-Szatmár-Beregben található.

(MTI)