2024.03.06.
Dobó István Vármúzeum

Egri vár bora 2024

2024.02.28.
Intercisa Múzeum

Ingyenes múzeumlátogatási alkalom

2024.02.26.
Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum

Süveges Rita lett az Eszterházy Arts Awart közönségdíjasa

2016.09.26.
hír, koncentrációs táborok, történelem, Újkor, XX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Történelmi kutatás indult Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Szovjetunióba egykor elhurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve keretében, a málenkij robot civil áldozatai sorsának feltérképezésére Szerencs német nemzetiségi önkormányzata a Gulág Emlékbizottság pályázatán nyert el támogatást - közölte Árvay Attila, a nemzetiségi önkormányzat elnöke hétfőn az MTI-vel.
Rabok és őreik egy Gulag táborban 1925 körül
Tájékoztatása szerint a hiánypótló feladatra Orosz Zoltánné muzeológus kapott megbízást, aki korábban a Szerencs térségéből kényszermunkára szállított mintegy négyezer civilről már sikerrel végzett hasonló kutatómunkát.
Árvay Attila elmondta: a mostani feladat szélesebb területet ölel fel. 1945 januárjában a már megszállt észak-magyarországi területeken német származásuk ürügyén összegyűjtötték és rabszolgamunka végzésére a Szovjetunióba szállították a magyar polgári lakosokat. A málenkij robot - nevével ellentétben - több éven át tartó kemény fizikai munkát jelentett, amelyről több tízezren nem tértek haza - emlékeztetett az önkormányzat elnöke, aki azt is elmondta: az összegyűjtést végző szovjet szervek az esetleges ellenállásnak félrevezetéssel vették elejét, így összeírásra, tájékoztatásra, igazolások kiadására hívták egybe az érintetteket.

Felidézte, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében két gyűjtőtábort állítottak fel: az egyiket Szerencsen, a másikat Miskolcon. Az előbbibe a megye keleti, az utóbbiba a középső és nyugati részéről gyűjtötték a civil lakosságot. A mozgósítások rövid időn belül, január közepétől két hét alatt lezajlottak, csaknem félszáz településről több mint háromezer embert vagoníroztak be és szállítottak a Szovjetunió valamelyik táborába.

Kiemelte: háborús jóvátétel címszó alatt eközben az itthon maradottak fizették, törlesztették a beszolgáltatás terheit, tűrték az erőszakosságot, próbálták újjáépíteni az országot a Vörös Hadsereg fennhatósága, kizsákmányolása alatt. Mindezen tényekre a múzeumi, levéltári dokumentumok is bizonyságul szolgálnak.

A kutatás eredményei jövő februárban kiadvány formájában jelennek meg, és a tervek szerint 2017. február 25-én, a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján mutatják be.

(MTI)