Igéző virágok szemlélésében címmel a 200 éve született Haynald Lajos (1816-1891) katolikus bíboros és botanikus életébe, úti kalandjaiba és növénygyűjtő tevékenységébe betekintést nyújtó kiállítás nyílik szerdán a Magyar Természettudományi Múzeumban, Budapesten.

Korsós Zoltán, a múzeum főigazgatója a tárlat keddi sajtóbemutatóján úgy fogalmazott: Haynald Lajos olyan eredményeket tett le a magyar tudomány és az egyházművelés terén, amelyek követendő példaként állíthatóak a mai tudományos és politikai közélet szereplői elé is.

A tudós egyházfő múzeumra hagyományozott több mint 100 ezer növénypéldányt, köztük saját felfedezéseit tartalmazó herbáriuma a korabeli Európa legrangosabb gyűjteményei közé emelte a Nemzeti Múzeum Növénytárát - idézte fel, megjegyezve, hogy a Természettudományi Múzeum gyűjteménye jelenleg mintegy másfél millió növénypéldányt számlál, vagyis még ma is szinte minden tizedik herbáriumi lap Haynald Lajostól maradt hátra.

Az egyebek mellett korabeli dokumentumokat, újságcikkeket, szakkönyveket és a bíboros-érsek kollekciójának növénypéldányait felvonultató kiállítás kiemelkedő darabja Munkácsy Mihály Haynald Lajosról festett 1884-es arcmása, amelyet csak kevesek láthattak korábban. A festményt a Nemzeti Galériától kölcsönözték a kiállításhoz, eddig a Magyar Tudományos Akadémia képtárában volt látható.

Haynald Lajos a korabeli magyar közélet egyik legnagyobb mecénása, köztiszteletben álló és befolyásos személye, sőt híressége volt - tevékenységéről rendszeresen beszámolt a népszerű Vasárnapi újság is -, aki kapcsolatait és vagyonát a nemzet, a magyar tudomány és társadalom gyarapítására használta fel. Közvetlen barátai között volt Liszt Ferenc és Munkácsy Mihály is.

A tárlat közösségi médiafelületeket idéző arculata a bíborost ennek megfelelően egyfajta korabeli "celebként" tárja a látogató elé - hangsúlyozta Korsós Zoltán, aki kiemelte azt is: a tárlat összeállítását komoly tudománytörténeti kutatás előzte meg, a múzeum munkatársai több eddig ismeretlen részletet és dokumentumot feltártak Haynald Lajos életéről.

Hozzáfűzte: Haynald Lajos nem vezetett naplót, csak levelezése, valamint a róla szóló sajtótudósítások és a herbáriumi lapok maradtak fent, a látogató ezek végigböngészésével alkothat teljes képet szerteágazó tevékenységéről.

A december 6-ig nyitva tartó kiállítás segítségével az érdeklődők Haynald Lajos életének megismerése mellett többet tudhatnak meg arról is, mi kell egy növény pontos meghatározásához, herbáriumi cédulákat készíthetnek, valamint számítógépes játék segítségével tervezhetnek gyűjtőutakat. Haynald Lajos 1816-ban született Szécsényben. Felsőfokú tanulmányait Pozsonyban, Nagyszombatban és Bécsben végezte. 1839-ben szentelték pappá, 1841-ben teológiai doktorátust szerzett. Budai és pesti kápláni tevékenysége után Esztergomban először teológiai tanár, majd primási titkár lett. 1852-től tíz esztendőn át erdélyi püspök volt, majd 1867-ben kalocsai érsekké nevezték ki ki. 1879-ben kapta meg a bíborosi címet.

Modern, felvilágosult ember volt, alapítványokat létesített a népiskolák fejlesztésére, szót emelt a zsidók emancipációja mellett. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának és számos külföldi tudós társaságnak. Növénygyűjteménye mellett a múzeumra hagyományozta a 16-19. századi botanikai szakirodalom színe-javát felvonultató háromezer példányos szakkönyvtárát is.

Haynald Lajos a kor leggazdagabb európai magánygyűjteményének számító herbáriumával egy rendszertani kollekció, úgynevezett összehasonlító anyag létrehozására törekedett. Saját gyűjtése mellett több mint 300 botanikustól, gyűjtőtől szerzett be növénypéldányokat. A fontos tételek egy részéhez vásárlás útján jutott hozzá, például a bánsági flórát bemutató Heuffel-herbáriumhoz is.

Kollekciója ma is megkerülhetetlen forrás Erdély, Róma, Kalocsa és Szécsény növényvilágára nézve. Gyűjteménye emellett nem csupán botanikai, hanem egyben történeti szempontból is jelentős forrásanyag, amely sokat árul el életéről, utazásairól - derül ki a kiállítás anyagából.