Topográfiai munkálataink során kiemelt figyelmet fordítottunk a döbrögeci határrészen 1965-ben előkerült római Victoria-szobor lelőhelyének pontos azonosítására. A Magyar Nemzeti Múzeum egyik legszebb római kisplasztikája Gombár Sándor tanyáján szőlőtelepítés közben került elő.

A helyszínelést végző B. Thomas Edit a jelentés végén megemlíti, hogy a tanya végében, egy erdős terület mögött található magaslaton, „szigeten” 1951-ben egy bronzkori arany láncocska is előkerült. A kutatás során később egyértelműen sikerült beazonosítani a ’szigetet’, és nagy valószínűséggel a szobor előkerülési helyét is lokalizáltuk.

A helyszínt csak gyalogosan lehetett megközelíteni, egy erdős, mocsaras részen keresztül egy kis ösvény vezetett … a lelőhelyre. A környezetéből markánsan kiemelkedő, szabályos trapéz alak formát mutató terület gyeppel fedett, de eléggé fel volt gazosodva, igazából csak az állatok kitaposta csapásokon lehetett közlekedni. Körülötte náddal és sással fedett vizes, mocsaras élőhely van, az ős-Duna egyik mellékága veszi körül…” – fogalmaz Wilhelm Gábor, a Kecskeméti Katona József Múzeum régésze abban a kutatási beszámolóban, amely a Szegedi Tudományegyetem és a szegedi Móra Ferenc Múzeum közös gondozásában nemrég megindult Határtalan régészet című szaktudományos, egyúttal népszerűsítő periodikában lát napvilágot közelesen.