Visszatekintés címmel nyílt kiállítás idősebb Blaskó János (1919-1988) festőművész és fia, Blaskó János szobrászművész munkáiból szerdán a budapesti Várnegyed Galériában.

A tárlaton az édesapa és fia művei arra figyelmeztetnek minket, hogy a múlt a valóságban mindig közelebb van a jelenhez, mint ahogy azt gondolnánk - hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a megnyitón.
Mint mondta, a nihilizmussal szemben a szellemi túlélés egyetlen esélye az idealizmus, az ideában, az eszmében való hit, valamint az ideáért, az eszméért való cselekvés és áldozatvállalás. Magyar világunkban a nihilizmus különösképpen a nemzeti önazonosságot támadta, önmagunk megtagadására akart rábírni több nemzedéket - emelte ki.

A nihilizmusnak ellenálló apák és fiaik - így Blaskó János és fia - igent mondtak a hazára, Istenre, a családra, az erkölcsre, a magyarságra, anyanyelvünkre, kultúránkra, nemzeti sorsközösségünkre - mutatott rá a házelnök. Hozzátette: a mából visszatekintve a három Blaskó János sorsában ott tükröződik a magyar nemzedékek, apák és fiúk sorsa.

A festőművész Blaskó János édesapja végigharcolta az első világháborút, majd igent mondott egy megalázott ország újraépítésére, 1945 után a magyar helytállásra és helyben maradásra, gyerekei érték- és nemzettudatos nevelésére. Blaskó János festőművész igent mondott a művészetre, a magyar fiatalság tanítására és mindig mélyen hitt abban, hogy az etika az esztétikától soha el nem választható.

Az 1945-ben született fia mindig pontosan érzékelte és érzékeli, amikor a magyarok akaratát és tudatát befolyásolni és korlátozni akarják, ezt talán gyermekkori emlékei magyarázzák - fogalmazott Kövér László, hozzátéve: Zrínyi Miklóshoz hasonlóan ő is vallja, hogy "Ne bántsd a magyart!", ezen hitét és vágyát faragja kőbe és önti bronzba.

(MTI)