2020.07.10.
Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum

Kőmíves Kelemenné - őrségi módra

2020.07.10.
Janus Pannonius Múzeum

Nyolc honvédzászlóalj alakult Pécsett

Magyar Népi Iparművészeti Múzeum - Budapest
Cím: 1011, Budapest Fő utca 6.
Telefonszám: (1) 201-8734
Nyitva tartás: K-Szo 10-18
2016.03.03.
1848, hír, Iparművészet, népművészet, néprajz, történelem, Újkor, XIX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
„Acélkardot csináltatok magamnak,
Bércziné Szendrő Csilla népi iparművész hímes tojásaRáveretem címerét a hazámnak,
Diófából ki is vágom a nyelét,
Rávágatom Kossuth Lajosnak nevét.”
(Népdaltöredék)

A tárgyalkotó népművészetben és a népköltészetben a történelem folyamán mindig megjelentek az aktuális, nagy történelmi sorsfordulókkal kapcsolatos alkotások is. A történelemre vonatkozó ismeretek épp e folklór jellegű csatornákon keresztül hagyományozódhattak a nagy tömegek számára még akkor is, ha sohasem voltak függetlenek az iskolában is tanított „hivatalos” történelemtől. Történelmünk nagy alakjain és eseményein végigtekintve azt láthatjuk, hogy a klasszikus értelemben vett (paraszti) folklórban – érthető okokból – az 1848–49-es polgári forradalom és szabadságharccal kapcsolatos anyag a leggazdagabb. Gondoljunk bele, hogy néhány hónap alatt megszerveződő magyar honvédség több mint 200 000 katonája szerte a Kárpát-medencében történelmet írt, majd a bukást követően „szállította az új zenét, táncot, szöveget” az otthoni közösségek felé.

Ma a folklórt már nem tekintjük a letűnőfélben levő hagyományos paraszti kultúra kizárólagos attribútumának, így a hónap műtárgya kapcsán is fel kell figyelnünk néhány, az elmúlt 167 év folyamán több alkalommal is felszínre került folklór jellegű megnyilvánulásra. Ilyennek tekinthetjük például a magyar címer vagy a 48-as nemzetőr karszalag, illetve kokárda későbbi többszöri felbukkanását és jelentésváltozását a nagyobb történelmi sorsfordulók alkalmával (Millennium – 1848-49 ötvenedik évfordulója, első-második világháború, 1956, 1970–80-as évek diák- és ellenzéki megmozdulásai, valamint a rendszerváltás és az azt követő időszak politikai mozgalmai).

Az 1848-49-es forradalom szerezte vissza a magyar népnek a Rákóczi-szabadságharc leverése után feledésre kényszerített nem­zeti szimbólumainkat, kiharcolva a Habs­burg-háztól az 1848. évi XXI. törvénycikket, melyben az uralkodó első alkalommal mondta ki, hogy „A nemzeti szín és az or­szág czímere ősi jogaiba visszaállíttatik”. E szimbólumok hamarosan a szabadság­harcra mozgósító hatóerővé váltak, majd az önkényuralom idején a nemzeti ellenál­lás jelképei lettek. A koronás címer ábrázolása a múlt századi népélet szinte minden területének tárgyi emlékein megjelenik a hétköznapok tár­gyaitól kezdve az ünnepi, reprezentatív tárgyakig. A tárgyakon kizárólagosan csak a koronás címer látható, így természetesen Bércziné Szendrő Csilla Népi Iparművész gyönyörű hímes tojásain is, amelyeket az ünnep tiszteletére állítunk ki.