Eseménynaptár
2017. október
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
2017.10.20. - 2017.10.21.
Budapest
2017.10.20. - 2017.10.20.
Budapest
2017.10.20. - 2017.10.20.
Miskolc
2017.10.20. - 2017.10.20.
Tatabánya
2017.10.20. - 2017.10.20.
Pécs
2017.10.20. - 2017.10.20.
Budapest
2017.10.20. - 2017.10.20.
Tiszafüred
2017.10.20. - 2017.10.20.
Szekszárd
2017.10.20. - 2017.10.20.
Debrecen
2017.10.20. - 2018.02.25.
Budapest
2017.10.19. - 2018.01.21.
Veszprém
2017.10.18. - 2017.11.18.
Békéscsaba
2017.10.17. - 2017.12.26.
Budapest
2017.10.14. - 2017.11.19.
Győr
2017.10.13. - 2018.02.25.
Budapest
2017.10.13. - 2017.10.31.
Debrecen
2017.10.13. - 2017.12.31.
Szeged
2017.10.10. - 2017.11.26.
Budapest
2017.10.08. - 2017.11.05.
Győr
2016.01.15.
hír, Holokauszt, történelem, Újkor, XX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Kő kövön - Töredékek a magyar vidéki zsidóság kultúrájából címmel nyílt kiállítás a Párizsi Magyar Intézetben.

"A magyar társadalom egy olyan Magyarországon és egy olyan Európában képzeli el a jövőjét, ahol senkinek nem kell félnie, bármilyen vallási vagy etnikai közösséghez tartozik - mondta Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára, a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnöke a kiállítás megnyitóján csütörtök este.

A tárlat - amely 2014 októberétől egy éven át volt látható a budapesti Néprajzi Múzeumban - a 31 tagállammal rendelkező IHRA tavaly márciusban kezdődött soros magyar elnöksége több mint száz rendezvényből álló programsorozatának egyik fő eseménye.

Az államtitkár elmondta, hogy a párizsi helyszín szimbolikusnak tekinthető, hiszen jelenleg Franciaországban él Európa legjelentősebb zsidó közössége, "Magyarország pedig büszke arra, hogy a holokauszt tragédiája ellenére nagyon gazdag zsidó kulturális és közösségi élettel, hagyományokkal, jelennel és remélhetőleg hosszú jövővel is bír".

Takács Szabolcs külön megemlékezett az egy évvel ezelőtti, 17 áldozattal járó, "az európai értékek ellen" elkövetett "aljas, kegyetlen és gyáva" párizsi merényletsorozatról. Jelezte, hogy a magyar nép és kormány akkor és a jövőben is Franciaország mellett áll, miután "Európa olyan helyzetben van, amelyben a zsidó-keresztény kulturális gyökereinket és értékrendünket támadják meg bizonyos erők".

Az államtitkár szerint a magyar kormánynak és a társadalomnak "különleges felelőssége" van az Európát jelenleg sújtó antiszemitizmus elleni küzdelemben, hiszen a "magyarországi holokauszt a holokauszt történetének egyik legfájdalmasabb epizódja volt".

"A második világháború egy késői szakaszában nagyon rövid idő leforgása alatt 600 ezer magyar honfitársunk pusztult el, s nemcsak az áldozatok, hanem az elkövetők közül is nagyon sokan magyarok voltak" - tette hozzá Takács Szabolcs, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a holokauszt Magyarországon szinte teljes egészében elpusztította azt a zsidó közösséget, amely évszázadok óta részét képezte a magyar vidék társadalmának. Ennek emléke az az 1600, részben elhagyott zsidó temető, amely a 3200 magyar településen található. Ezt az eltűnt kultúrát idézi meg a Kő kövön kiállítás.

Szarvas Zsuzsa főkurátor elmondta: a tárlat nem törekszik a magyar vidéki zsidóság holokauszt előtti kultúrájának teljes bemutatására, hanem szándékosan töredékesen, kilenc különböző témát kiválasztva ábrázolja azt.

A kiállítás a zsidó kultúra egy-egy fontos szeletét emeli ki, ilyen például az adományozás kérdése, a fejviselet, az ünnepek, a halottas szokások és a fény szerepe, emellett hangsúlyosan foglalkozik többek között a kereskedelmi kapcsolatokkal is. A tárlat élettörténeteken és - pápai, bonyhádi, sopronkeresztúri - zsidó közösségeken keresztül ábrázol egy-egy témát.

A kiállítás - amelynek törzsanyagát a Néprajzi Múzeum saját gyűjteménye adja - február 27-ig tekinthető meg Párizsban.

(MTI)