Mintegy nyolcvan munka érkezett Nicolas Schöffer életművéből a Műcsarnokba, ahol október 30-ától nagyszabású kiállítás tekinti át a kibernetikus képzőművészet atyjának tartott, magyar származású francia alkotó munkásságát.

Az életmű egyik fontos darabjának számító, Spatiodynamique 1 című szobor hétfői, sajtónyilvános kicsomagolásakor Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója felidézte, hogy Schöffer munkásságához 2010-ben került közelebb, mikor a Párizsi Magyar Intézetben rendezett kiállítást, és megismerkedett a művész özvegyével, az egész életművet gondozó Éléonore Schöfferrel.

"Az 1992-ben elhunyt Nicolas Schöffer csodálatosan rendben tartott műtermében egy igazi 21. századi wunderkammerrel találkoztam, művészete ugyanis futurisztikus jellegű és ma is aktuális" - emlékezett.

Szegő György hozzátette, tavaly kezdett tárgyalni Éléonore Schöfferrel arról, hogy a magyar közönség a Műcsarnok 1982-es kiállítása után ismét találkozhasson Nicolas Schöffer munkáival. A mintegy 80 alkotást felvonultató életmű-kiállítás nemzetközi szinten is egyedülállónak ígérkezik, mert az özvegy csak ritkán ad kölcsön fontos munkákat az életműből, itt azonban Nicolas Schöffer egész pályája végigkövethető lesz a legfontosabb alkotásokon keresztül - hívta fel a figyelmet az igazgató.

Rockenbauer Zoltán, a tárlat kurátora az MTI-nek elmondta: Nicolas Schöffer sok szobráról készült a művész engedélyével replika, a Spatiodynamique 1 című munka azonban minden szempontból egyedi alkotás. Az 1949-es szobor "maga az ősforrás", ebből a műből indul el mindaz, amit aztán Schöffer megalkotott - hangsúlyozta.

Schöffer térdinamikájának lényege, hogy nem maga a szobor az igazán érdekes, hanem az, amit a térből kivág; a sokszor fényes felületű, tükörként is működő munkákat az teszi műalkotássá, amit a térrel csinálnak - szólt a maga korában úttörőnek számító szobrokról a kurátor.

Mint hozzáfűzte, ennek az elméletnek a továbbfejlesztése volt, mikor Schöffer a fényt, majd pedig az időt is munkái részévé tette, idő-fény-térdinamikus szobrokat létrehozva. Schöffer azonban nem kinetikus, hanem kibernetikus művésznek nevezte magát, mert számos alkotása a környezetéből kapott hatásokra is reagál - számolt be Rockenbauer Zoltán.

Az Éléonore Schöffer Gyűjteményből kölcsönzött, több mint kétmilliárd forint biztosítási összértékű anyag 2015. október 30-tól 2016. január 31-éig lesz látható a Műcsarnokban.

(MTI)