A Pásztói Múzeum ezen a nyáron július 27. és augusztus 2. között immár 31. alkalommal rendezte meg őslénytani kutatótáborát. A táborban 18 középiskolás és egyetemista fiatal vett részt, valamint a szervezők, a Pásztói Múzeum munkatársai: Dr. Gherdán Katalin, Kormos Vanda és Dr. Hír János.

A tábor célja kezdettől fogva az volt, hogy élményszerű módon vonja be a fiatalokat a tudományos kutatómunkába.
Idén egy Kozárdtól Északra fekvő szurdokvölgyben végeztünk őslénytani ásatást. Ez a völgy az ún. „Kozárdi Formáció” típusszelvénye. A Kozárdi Formáció olyan kőzetrétegtani egység, amelybe azokat a mészköveket, mészmárgákat és meszes homokokat soroljuk, melyek 12- 13 millió éve a szarmata korszak tengerében ülepedtek le.

Az általunk vizsgált szurdokvölgy már a 19. században is ismert volt, mint gazdag őslénytani lelőhely, mivel tengeri puhatestűek mészvázai itt hihetetlen tömegben halmozódtak fel. Arra azonban csak 2014 májusában derült fény, hogy a puhatestűhéjak mellett gerinces állatok csontmaradványai is előfordulnak a völgy által feltárt rétegsorban. Ezek azonban a terepen szabad szemmel nem láthatók, csak iszapolásos technikával lehet őket „láthatóvá tenni”. Ezt szolgálja az őslénytani ásatás három munkafázisa. A lelőhelyen a csontmaradványokat tartalmazó szintből kb. 600 kg. mintát vettünk, majd ezt ipari szitaszöveten átmostuk. A tisztára mosott anyagból a „hamupipőke brigád” asztal mellett ülve végtelen türelemmel válogatta ki a használható leleteket.

Elsősorban rovarevő és rágcsáló állatok fogai kerültek elő: sünök, cickányok, hörcsögök, földi mókusok és repülő mókusok. Valamennyien az egykori szárazföldön tenyésző szubtrópusi erdők lakói voltak. A leleteket a Pásztói Múzeum gyűjteményébe leltározzuk be és itt végezzük el azok tudományos feldolgozását is.

A táborban a kutatómunka mellett magunk főztünk és sátrakban laktunk. Délutánonként, pihenésre és játékra is volt lehetőség, továbbá egy rövid túrát is tettünk a Hármas-forrás völgyébe.