Korok és kultúrák találkozása a szabadtéri néprajzi gyűjteményekben címmel kétnapos konferencia kezdődött szerdán Zalaegerszegen, a Göcseji Falumúzeumban.

A szabadtéri múzeumokat több évtizedes együttműködés jellemzi, közösen alakították ki a profiljukat és azt a technológiát, amelyekkel felépítették a skanzenket - emlékeztetett a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főizgató-helyettese.

Bereczki Ibolya felidézte: az országban elsőként Szentendrén alapították meg a szabadtéri múzeumot, ugyanakkor legelőször, 1968-ban a Göcseji Falumúzeum nyitotta meg kapuit.

Szólt arról is, hogy megújulási folyamaton mennek keresztül a központi, szentendrei szabadtéri múzeum, a regionális - egy-egy vidék, tájegység kultúráját, építészetét, életmódját reprezentáló - skanzenek és a hálózathoz tartozó tájházak, néprajzi gyűjtemények. A kétnapos konferencián a szabadtéri múzeumok vezetői az ezzel kapcsolatos kérdéseket, a megújulás lehetőségeit vitatják meg. A csütörtöki műhelybeszélgetés témája a 2014-2020-as ciklusra tervezett, közös európai uniós pályázati konstrukcióra való felkészülés lesz - ismertette Bereczki Ibolya.

Kaján Imre megyei múzeumigazgató kiemelte: a szakmai előadásokon elhangzottak megalapozathatják a Göcseji Falumúzeum fejlesztési irányát, "hogy nézzen ki a múzeum, mit tartalmazzon, milyen funkciók legyenek majd benne, hogy minél jobban meg tudjon felelni a látogatói és a szakmai elvárásoknak".

Tolvaj Márta, Zalaegerszeg alpolgármestere köszöntőjében felidézte, hogy a város két évvel ezelőtt vette át az intézmény fenntartását, de az önkormányzat már a korábbi években is támogatta a falumúzeum rendezvényeit. A konferencia ahhoz tud segítséget nyújtani, hogy a fejlesztés minél magasabb színvonalon valósulhasson meg: az "álom, hogy a skanzen élő faluként tárja a látogatók elé … a paraszti életformát" - fogalmazott az alpolgármester.
Hozzáfűzte: a szellemiség, a hagyományok megőrzése mellett a tervezett fejlesztésben az idegenforgalom is fontos szerepet játszik. Az önkormányzat forrásai szűkösek, ezért keresni kell azt a forrást, amellyel a fenntarthatóságot hosszútávon is biztosítani tudják.

A zalaegerszegi konferencia vendége a Magyar Művészeti Akadémia elnöke. Fekete György a három év múlva megrendezendő Népművészeti és Néprajzi Nemzeti Szalonról számolt be.

A zalaegerszegi születésű Kossuth-díjas művész azt hangoztatta, hogy az első népművészeti szalon megrendezésében óriási szerepük lesz a skanzeneknek, ezért előre fel kell készülniük, hogy milyen gyűjteménnyel érkeznek a budapesti Műcsarnok három hónapon át nyitva tartó kiállítására.

(MTI)