2024. április 20. szombat
Tivadar
József Attila Városi Könyvtár és Múzeum - Makó
 |
Cím: 6900, Makó Megyeház utca 4.
Telefonszám: (62) 213-540, (20) 610-0361
E-mail: jamuzeum@gmail.com
Nyitva tartás: K-V 10-17
|
2015.06.17.
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Barcsay Jenő két lappangó festményét mutatták be kedden Makón, a József Attila Múzeumban. A Kékegű táj, illetve a Kútgém című alkotásokat a Múzeumok éjszakáján láthatja először a nagyközönség.
Karsai Ildikó grafikusművész, az önkormányzat kulturális referense az MTI-nek elmondta, hogy a képeket a városháza raktárában találták meg több más alkotással egyetemben. A festmények meglehetősen rossz állapotban vannak, restaurálásukra lenne szükség, ezt pályázati forrásból tervezi a város.
Barcsay Jenő Rudnay Gyula tanítványaként érkezett a Maros-parti városba. Rudnay Gyula Espersit János ügyvéd, műpártoló kezdeményezésére szervezett 1925-től művésztelepet Makón, amelyen 10-12 tanítványa vett részt.
Barcsay Jenő az első és a második esztendőben volt a művésztelep vendége. Festményein a Makó környéki tájat, az Alföldet, a tanyavilágot örökítette meg, de készített portrékat, rézkarcokat is. A közelmúltban megtalált két festményen megjelennek Barcsay Jenő fiatalkori tájképeinek jellegzetes motívumai: az alacsony horizont és a tágas égbolt.
A képet a vármegye és a város vásárolta meg, és évekig a városházán voltak kiállítva, azt azonban nem tudni, mikor kerültek a raktárba. Barcsay Jenő a két év alatt számos képet ajándékozott helybelieknek, és a város polgárai vásároltak is tőle alkotásokat, így elképzelhető, hogy további festmények is lappangnak Makón.
Barcsay Jenő 1900. január 14-én született az erdélyi Katonán. 1919 és 1924 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult, mesterei Vaszary János és Rudnay Gyula voltak. 1925-ben ismerte meg Endre Bélát, 1925 és 1928 között a nyarakat Mártélyon töltötte. Kétszer is járt Párizsban ösztöndíjjal; az ott felfedezett kubizmus alapvetően befolyásolta stílusának alakulását.
Szentendre városa és a környező táj egy életre meghatározóvá vált számára. A harmincas évek elején együtt alkotott a szentendrei művésztelepen Tornyai Jánossal. 1945-től közel három évtizeden át a Képzőművészeti Főiskolán az anatómia és tárgyábrázolás professzora volt.
Világhírű, több nyelvre lefordított Művészeti Anatómia című könyve mai napig alapműnek számít a képzőművészeti oktatásban. Barcsay 1954-ben kapta meg a Kossuthdíjat, 1978-ban nyílt meg Szentendrén a Barcsay Múzeum állandó kiállítása, amelynek anyagát maga a mester válogatta és rendezte.
A hódmezővásárhelyi Tornyai-múzeumban szeptember elejéig látható Barcsay Jenő gyűjteményes kiállítása, melyen a művész mintegy 260 alkotását mutatják be.
(MTI)
Karsai Ildikó grafikusművész, az önkormányzat kulturális referense az MTI-nek elmondta, hogy a képeket a városháza raktárában találták meg több más alkotással egyetemben. A festmények meglehetősen rossz állapotban vannak, restaurálásukra lenne szükség, ezt pályázati forrásból tervezi a város.
Barcsay Jenő Rudnay Gyula tanítványaként érkezett a Maros-parti városba. Rudnay Gyula Espersit János ügyvéd, műpártoló kezdeményezésére szervezett 1925-től művésztelepet Makón, amelyen 10-12 tanítványa vett részt.
Barcsay Jenő az első és a második esztendőben volt a művésztelep vendége. Festményein a Makó környéki tájat, az Alföldet, a tanyavilágot örökítette meg, de készített portrékat, rézkarcokat is. A közelmúltban megtalált két festményen megjelennek Barcsay Jenő fiatalkori tájképeinek jellegzetes motívumai: az alacsony horizont és a tágas égbolt.
A képet a vármegye és a város vásárolta meg, és évekig a városházán voltak kiállítva, azt azonban nem tudni, mikor kerültek a raktárba. Barcsay Jenő a két év alatt számos képet ajándékozott helybelieknek, és a város polgárai vásároltak is tőle alkotásokat, így elképzelhető, hogy további festmények is lappangnak Makón.
Barcsay Jenő 1900. január 14-én született az erdélyi Katonán. 1919 és 1924 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult, mesterei Vaszary János és Rudnay Gyula voltak. 1925-ben ismerte meg Endre Bélát, 1925 és 1928 között a nyarakat Mártélyon töltötte. Kétszer is járt Párizsban ösztöndíjjal; az ott felfedezett kubizmus alapvetően befolyásolta stílusának alakulását.
Szentendre városa és a környező táj egy életre meghatározóvá vált számára. A harmincas évek elején együtt alkotott a szentendrei művésztelepen Tornyai Jánossal. 1945-től közel három évtizeden át a Képzőművészeti Főiskolán az anatómia és tárgyábrázolás professzora volt.
Világhírű, több nyelvre lefordított Művészeti Anatómia című könyve mai napig alapműnek számít a képzőművészeti oktatásban. Barcsay 1954-ben kapta meg a Kossuthdíjat, 1978-ban nyílt meg Szentendrén a Barcsay Múzeum állandó kiállítása, amelynek anyagát maga a mester válogatta és rendezte.
A hódmezővásárhelyi Tornyai-múzeumban szeptember elejéig látható Barcsay Jenő gyűjteményes kiállítása, melyen a művész mintegy 260 alkotását mutatják be.
(MTI)
|
|
