2024.03.06.
Dobó István Vármúzeum

Egri vár bora 2024

2024.02.28.
Intercisa Múzeum

Ingyenes múzeumlátogatási alkalom

2024.02.26.
Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum

Süveges Rita lett az Eszterházy Arts Awart közönségdíjasa

2015.05.27.
hír, régészet, zene
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A Szex, drogok és rock & roll című tudományos konferencián, csütörtökön mutatják be a nagyközönségnek a "szent házasság szertartását" ábrázoló, a zenélésről szóló legrégebbi, Izraelben talált jelenetet - értesült a The Jerusalem Post című izraeli újság honlapja.

Egy kora bronzkori, ötezer éves tárolóedény cseréptöredékén bukkantak a zenei élet Izraelben valaha talált legrégebbi ábrázolására. A Nyugat–Galileában feltárt lelet olyan jelenetet örökít meg, amelyen a király egy mezopotámiai istennővel a szent házasság szertartását végzi.

A hetvenes években egy a Bét Haemek nevű településnél lévő ásatáson tárta fel Rafi Frankel régész a töredéket, amely azóta az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) tulajdonában van.

A cserép lenyomata körkörös pecsétnyomóval készült, amelyet folyamatosan forgattak a még nedves agyagban, és így ugyanazt a mintát többször egymás után vésték az anyagba.

Az ábrázoláson két álló és egy ülő nőalak szerepel: az ülő egy hárfának tűnő hangszeren játszik. A kép a kutatók szerint rávilágít a kora bronzkor embereinek szimbolikus–rituális világára.     

Azért nagy a jelentősége, mert minden bizonnyal a Mezopotámiában szent házasságnak nevezett, bonyolult szertartást ábrázolja. A korabeli emberek hite szerint a rítus során a király jelképesen egy istennővel egyesült, akit egy papnő jelenített meg. A szertartásnak több része is volt: zene és tánc, díszvacsora és találkozó, valamint szexuális kapcsolat a király és a papnő között.

Pierre de Miroschedji, az izraeli Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (National Center for Scientific Research) tudósa vetette fel a közelmúltban, hogy a kora bronzkori pecsétnyomók nagy része ezt a szent házasságot ábrázolja.

Elméletét három izraeli régész igazolva látta az IAA birtokában lévő leleten, amelyet azért is fontosnak tartanak, mert „első alkalommal lehet egyértelműen hangszert azonosítani egy, a Kr.e. harmadik évezredből származó leleten”.

Az IAA és a Jeruzsálemi Héber Egyetem közös szervezésében Szex, drogok és rock & roll címmel csütörtökön régészeti konferenciát szerveznek, ahol az érdeklődők megtekinthetik a cseréptöredéket, amely a zenélést és a szent házasság rítusát ábrázolja.

(MTI)