Két éves munka után elkészült a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának felújítása. Szombattól az új kiállítások mellett látogatható lesz a Várkápolna és részlegesen a Studiolo, azaz Vitéz János reneszánsz freskókkal díszített dolgozószobája - mondta el az MTI-nek az intézmény igazgatója.

Rezi Kató Gábor tájékoztatása szerint a múzeum az esztergomi királyi vár kiállításainak fejlesztésére 500 millió forint uniós támogatást nyert el, valamint a kápolna felújítását a kormány további 50 millió forinttal segítette.
Legnagyobb turisztikai újdonságként látogathatóvá válik a turisták elől eddig elzárt területek közül a Beatrix-terem, a királyi kápolna és a Studiolo. Ezeken a helyszíneken az elmúlt tíz évben annyira előrehaladt a restaurálás, hogy csoportosan, vezetővel látogathatók.

A beruházás során új állandó kiállítás készült a Várhegy történetéről, a - szintén a Nemzeti Múzeumhoz tartozó - Balassa Bálint Múzeum gyűjteményét is felhasználva. A kiállítóterekbe korszerű fény- és hangtechnikát telepítettek, valamint okostelefonra tölthető alkalmazást fejlesztettek, amely a látogatókat már a városba érkezve a várba irányítja, majd sétaútvonalakat kínál, navigáció segítségével.

Az igazgató hozzátette, hogy a múzeumban ez a fejlesztés régóta az első olyan beavatkozás, mely az épületegyüttes több pontján végleges megoldást nyújt és turisztikai szempontból is új látványosságot hoz létre. Az interaktív elemekben gazdag, az új muzeológia szemléletét tükröző tárlat átélhetővé teszi a középkort, élményszerűen megidézve a palota mindennapi életét és hangulatát.

Az esztergomi Királyi Palota freskóinak kutatásán és helyreállításán 2000 óta dolgozik Wierdl Zsuzsanna festő-restaurátor művész. A Studiolóban található Magyarország egyetlen viszonylag épen megmaradt, jelentős reneszánsz falképe, az Erények, melynek keletkezési ideje az 1400-as évek végére tehető.

Az Erények művészettörténeti jelentősége, hogy ebből a korból Itálián kívül sehol a világon nem ismert még egy olyan falkép, amely a quattrocento Firenzéjének vezető festészeti stílusában és színvonalán készült volna. A kutatók egy része az eredeti rétegek feltárása és restaurálása során előbukkanó új megfigyelések, így a nőalakok hasonlósága, a bekarcolt aláírás értelmezése alapján, nem zárja ki azt a feltételezést, hogy az alkotóművész akár maga Sandro Botticelli lehetett.

A vártorony az 1595-ös török ostromban összedőlt és darabjai belerogytak a dolgozószobába, így azt földdel töltötték fel. A freskók emléke évszázadokra feledésbe merült, létezésükre az 1930-as évek régészeti feltárásai során derült fény.

Az egykori királyi vár kápolnájának felújítása már korábban, 2013 végén elkészült, így falfestményeit 13 év után láthatta újra a nagyközönség. Wierdl Zsuzsanna és restaurátor csapata egyfelől megtalálta a kápolna legelső, eredeti kifestésének nyomait, másfelől pedig számos eredeti freskórészletet helyezett vissza a falfelületbe.

Az esztergomi vár az európai országok körében meggyökeresedő magyar állam születési helye, mert itt alakult meg és működött első korszakában az állam életét alapvetően meghatározó két intézmény, a világi és az egyházi főhatalom: a királyság és az érsekség.

(MTI)