A Napóleon ellen vívott, véres és sorsdöntő borogyinói csata 200. évfordulójára új múzeum nyílt Moszkvában. A Vörös téren álló Történeti Múzeumhoz tartozó épületrészben berendezett, hadtörténeti és történelmi relikviákat felvonultató múzeum az 1812-es Honvédő Háború Múzeuma nevet kapta.

Kétezer korabeli relikvia és számos multimédiás megoldás idézi meg a történelmi csatát.

A szeptembertől látható állandó kiállításon több mint 2000 műtárgy kerül bemutatásra, az átfogó történelmi tárlaton képzőművészeti, hadtörténeti és iparművészeti emlékek sora - festmények, illusztrációk, korabeli dokumentumok, uniformisok, fegyverek és ritka térképek - idézik meg a cári erők és a francia sereg közt lezajlott, történelmi ütközetet.

A kiállításon hagyományos tárlókkal és modern, multimédiás megoldásokkal jelennek meg a csata lefolyása, az ütközet taktikai fordulatai és a különféle, ritka történelmi relikviák. A kétszáz éves műtárgyak közt látható többek közt I. Sándor trónszéke, Napóleon kardja, továbbá Kutuzov tábornok számos, személyes használati tárgya: evőeszköze, hamutálcája, látcsöve, íróeszközei és jegyzetei.

A sorsdöntő borogyinói csatánál fordult meg a napóleoni háborúk kimenetele.

A 1812. szeptember 7-ei borogyinói csata a napóleoni háborúk legvéresebb csatája volt, melyben több mint 250 ezer katona vett részt. Az ütközetben az I. Napóleon irányítása alatt álló francia, olasz, német és lengyel katonákból álló Grande Armée és a Mihail Kutuzov tábornok vezette cári sereg csapott össze.

A Mozsajszk közeli Borogyino falutól induló francia előrenyomulás célja Moszkva elfoglalása volt.

A csata mentét a két hadsereg tüzérségi párbaja határozta meg, melyben mindkét fél rengeteg embert veszített. Bár a borogyinói csata a cári erők meghátrálásával zárult, az oroszokat csak stratégiai megfontolások kényszerítették a visszavonulásra. Napóleon - szeptember 14-én - elfoglalta ugyan Moszkvát, Kutuzov seregével és a novemberben beállt orosz téllel szemben azonban tehetetlen volt. Hiába tekintette magát Napóleon győztesnek a borogyinói ütközet után, a győzelem csak pürrhoszi volt: az egész háborút ugyanis elvesztette.

Napóleon októberre ismerte csak fel, hogy valójában csapdába esett. Az utánpótlás és élelemtartalék hiánya szétzüllesztette seregét, Sándor cár pedig válaszra se méltatta békeajánlatát, így nem volt más választása, mint kiadni a parancsot Moszkva elhagyására. A borogyinói csata tehát fordulópontnak tekinthető, hiszen a francia hadsereg csak nagyon csekély eredményeket könyvelhetett el.

Megszépült a Borogyinói Körkép is.

A borogyinói csata 200 éves jubileumához egyébként Moszkvában idén számos rendezvény kapcsolódott. Szeptember 2-án a Kreml előtt korhű, jelmezes felvonulással keltették életre az ütközet leglátványosabb jeleneteit, továbbá restaurálták Franz Alekszejevics Rubo monumentális festményét, a 115 méter hosszú, 15 méter magas Borogyinói Körképet is, mely az új interaktív lehetőségeknek köszönhetően mostantól többnyelvű, történész kommentárral is megtekinthető.