2024. április 20. szombat
Tivadar
Memento Park - Budapest
 |
Cím: 1223, Budapest Balatoni út - Szabadkai utca sarok
Telefonszám: (1) 424-7500
E-mail: info@mementopark.hu
Nyitva tartás: H-V 10-től napnyugtáig
|
2023.02.08.
Memento Park
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A 7 Legveszélyeztetetteb Program 2023-ban ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját. Ennek alkalmából az Europa Nostra, a kulturális és természeti örökség iránt elkötelezett civil társadalom európai hangja és az Európai Beruházási Bank Intézet nyilvánosságra hozta a program idei előválogatotti listájára került 11 legveszélyeztetebb európai örökségi helyszínt.
Európa 11 legveszélyeztetettebb műemléke és örökségi helyszíne 2023-ban:
o Memento Park, Budapest, MAGYARORSZÁG
o Kortrijk vasútállomás, Kortrijk, BELGIUM
o Mariemonti Királyi Birtok és Múzeum, Morlanwelz, BELGIUM
o Partizán emléktemető, Mostar, BOSZNIA-HERCEGOVINA
o Tchakvinji erőd, Zugdidi, GRÚZIA
o Nővérek Háza épületegyüttes, Kleinwelkaegykori morva településen, NÉMETORSZÁG
o Gidas villa (“Konaki”), Alexandria, GÖRÖGORSZÁG
o Herman Ottó Múzeum, Miskolc, MAGYARORSZÁG
o Paštrovska Gora kultúrtáj, MONTENEGRÓ
o Sveti Stefan, Paštrovići kultúrtáj, MONTENEGRÓ
o Petrovac na Mlavi vízimalmok, Bistrica, SZERBIA
A kiválasztás szempontjainak alapjául a fenti műemlékek kiemelkedő örökségi jelentősége és kulturális értéke, valamint az a valós veszély szolgált, amivel napjainkban szembe kell nézniük.A helyi közösségek elköteleződése, valamint az állami és magánszféra a helyszínek megmentése érdekében tett kötelezettségvállalásának mértéke szintén befolyással bírtak a döntésre. Kiválasztási szempont volt továbbá a helyszín fenntartható fejlődést, valamint a helyi és szélesebb regionális közösségek közti békét és párbeszédet előremozdító, katalizáló jellege is.
A 11 veszélyeztetett örökséget egy történészekből, régészekből, építészekből, műemlékvédelmi, projektelemző és pénzügyi szakemberekből álló nemzetközi Tanácsadó Testület választotta ki. A 7 Legveszélyeztetettebb Program nevezéseit az Europa Nostra tagintézményei, társszervezetei, egyéni tagjai, valamint az Európai Örökség Szövetség tagjai nyújthatták be Európa-szerte.
Ellentmondásos örökség
A Memento Park – Szoborpark Múzeum egy történelmi emlékhely, oktatási központ, művészeti akcióterület és turisztikai attrakció, azoknak a szobroknak a gyűjteménye, amelyek a kommunista propagandát hirdették Budapest utcáin 1945-1990 között. Az 1989-90-es politikai rendszerváltás idején a kelet-európai országok lakossága erőszakkal fordult a kommunista korszak emlékei felé. Magyarországon a társadalmi nyomás és a politikai szándék egybehangzó akaratával döntés született a nemkívánatossá vált köztéri propagandaszobrok további sorsának rendezéséről. Az így összegyűjtött 41 emlékmű közös elhelyezésére kiírt tervpályázatot Eleőd Ákos építész nyerte meg, aki az eredeti alapítói szándékot továbbgondolva, politikailag semleges konceptuális építészeti alkotást álmodott meg. Az ’Egy mondat a zsarnokságról’ Szoborpark Európa első, és mindmáig egyetlen, a napi aktuálpolitikától független propaganda szobor gyűjteménye 1993-ban nyitotta meg kapuit.
A Memento Park európai jelentősége a demokrácia értékeinek a politikai szobrok objektív, művészi kontextusba helyezésében rejlik; egy egész Európát érintő kihívás inspiráló megoldása.
“Ezek a szobrok Magyarország történelméhez hozzátartoznak. A diktatúrák a múltjukat „levésik, levakolják”, vagyis eltüntetik mindazt, ami az őket megelőző időszakra emlékeztetnek. A demokrácia az egyetlen, amely vállalni tudja, hogy múltunk – minden zsákutcájával együtt – a miénk; ismerjük meg, dolgozzuk föl, gondolkozzunk el rajta!... Ez a park a diktatúráról szól, de abban a pillanatban, amikor ez kimondható, leírható, megépíthető, a park már a demokráciáról szól, mert csak a demokrácia képes megadni annak a lehetőségét, hogy szabadon gondolkodhassunk a diktatúráról… vagy éppen a demokráciáról… vagy bármiről.” – mondta Eleőd Ákos.
E kijelentés horderejét igazolta az idő és a Memento Park töretlen jelentősége látogatók generációi számára, akik megfejtést leltek családi titkokra, feloldozást nyertek koholt vádak alól, megértették a csendet, és választ kaptak kimondatlan kérdéseikre. A Memento Park attól kiemelt kulturális örökség, hogy érzékenyen, metaforákon keresztül magyaráz el egy ellentmondásos korszakot. E jellegzetes megközelítés európai nyilvánossága hozzásegítheti az ellentmondásos örökség társadalmi megbecsülését.
A Memento Park létezése és működtetése egyre növekvő kockázattal jár. A létesítmény - 1993. évi megnyitásától kezdődően - semmilyen költségvetési támogatásban nem részesül, működéséről egy gazdasági vállalkozás gondoskodik, 2007-től közösen egy közhasznú alapítvánnyal. E hibrid üzemeltetési forma szerint a fenntartásra, állagmegóvásra vagy fejlesztésekre fordítható összeg kizárólag a látogatói bevételtől függ, ami azonban az utóbbi években bizonytalanná vált. Az üzemeltetők gondoskodnak az általános karbantartásról, de a bevételek nem elégségesek a szakszerű állagmegóváshoz. Megnyitása után harminc évvel a budapesti Memento Park - Szoborpark Múzeum alkotásait a pusztulás fenyegeti az egykori szakszerűtlen áthelyezés, valamint az üzemeltetés, fenntartás és állagmegóvás forráshiányos problémái miatt. A megfelelő állagmegóváshoz szükséges képességek pedig vagy hiányoznak, vagy elérhetetlenül költségesek Magyarországon.
A 7 Legveszélyeztetettebb Programba a Monumentum Közhasznú Alapítvány jelölte a Memento Parkot az ICOMOS Magyarország és a Budapesti Történeti Múzeum támogatásával. A Memento Park célja az európai polgárok tudatosságának növelése az ellentmondásos örökség kulturális jelentőségének hitelt érdemlő bemutatásával. A 7 Legveszélyeztett Programba kerüléssel az intézmény növelni szeretné esélyeit olyan támogatás megszerzésére, amellyel segítséget kaphat a műalkotások digitalizációra, állagmegóvására, nem utolsó sorban pedig támogatást a fenntartható működésre.
A 7 Legveszélyeztetettebb Program Tanácsadó Testülete a következő nyilatkozatot tette: “1989-ben, amikor európai országok levetették magukról a kommunizmust, egy dilemmával találták magukat szemben: seperjék-e a közelmúlt történetét a szőnyeg alá, vagy építsék be nemzeti történelmükbe? Ez a kérdés azóta talán vesztett jelentőségéből, de nem került teljesen nyugvópontra az érintett európai országok vagy a kontinens kollektív tudatában. Mára a jelenségnek neve is van: disszonáns/ellentmondásos örökség. A magyarok a rájuk jellemző eszes leleményességgel oldották meg a feladatot: az ideológiával átitatott budapesti köztéri szobrokat, amelyek a lakosság életét beárnyékolták, egy új városszéli otthonba helyezték át, kiemelve és megfosztva kontextusuktól, de nem megfosztva a létezésüktől. A látogatók köre a működés közel 30 éve alatt az eltökélt turista, és nem csak a külföldi, hanem a helyi látogató is, aki az elmúlt 30 évben talán nem is gondolt rájuk.”
A Tanácsadó Testület a következőt adta még hozzá: “De most, egy generációval az 1989-es élmények után ez a jelképrendszer csendben elpusztul? Beteljesítették-e ezek a szobrok a küldetésüket és megbékélt-e minden érintett a múltjával? Úgy tűnik, az állapotuk az emlékekkel együtt a semmibe veszhet. Elegendő-e a külföldiek kíváncsisága? Kell-e emlékeztetni a fiatalabb generációkat? Lehet-e függetleníteni a művészi kvalitásokat a regnáló hatalomtól? Példaértékű-e Európa számára az ellentmondásos történelem kezelésének ezen magyar megoldása? Ezek a kihívások és talán a lehetőségek is, amennyiben a Memento Park egyike lesz a 7 Legveszélyeztetettebb örökségi helyszínnek 2023-ban.”
Prof. Dr. Hermann Parzinger, az Europa Nostra ügyvezető elnöke így nyilatkozott: “Az előválogatottak listáján olyan műemlékek és örökségihelyszínek szerepelnek, amelyek különböző jellegű valós veszéllyel kel lszembenézzenek. A helyi közösségek és civil szervezetek mélyen elköteleződtek kiemelkedő közös örökségünk megmentése iránt, de szélesebb támogatásra van szükségük. Ezért kérjük a helyi, regionális, nemzeti és európai érdekelteket, hogy egyesítsék erejüket az Europa Nostra tagszervezeteinek és partnereinek hálózatával az előválogatott helyszínek jövőjének biztosítása érdekében.”
Európa 7 Legveszélyeztetettebb Örökségi Helyszíne 2023 áprilisában derül ki.
Európa 11 legveszélyeztetettebb műemléke és örökségi helyszíne 2023-ban:
o Memento Park, Budapest, MAGYARORSZÁG
o Kortrijk vasútállomás, Kortrijk, BELGIUM
o Mariemonti Királyi Birtok és Múzeum, Morlanwelz, BELGIUM
o Partizán emléktemető, Mostar, BOSZNIA-HERCEGOVINA
o Tchakvinji erőd, Zugdidi, GRÚZIA
o Nővérek Háza épületegyüttes, Kleinwelkaegykori morva településen, NÉMETORSZÁG
o Gidas villa (“Konaki”), Alexandria, GÖRÖGORSZÁG
o Herman Ottó Múzeum, Miskolc, MAGYARORSZÁG
o Paštrovska Gora kultúrtáj, MONTENEGRÓ
o Sveti Stefan, Paštrovići kultúrtáj, MONTENEGRÓ
o Petrovac na Mlavi vízimalmok, Bistrica, SZERBIA
A kiválasztás szempontjainak alapjául a fenti műemlékek kiemelkedő örökségi jelentősége és kulturális értéke, valamint az a valós veszély szolgált, amivel napjainkban szembe kell nézniük.A helyi közösségek elköteleződése, valamint az állami és magánszféra a helyszínek megmentése érdekében tett kötelezettségvállalásának mértéke szintén befolyással bírtak a döntésre. Kiválasztási szempont volt továbbá a helyszín fenntartható fejlődést, valamint a helyi és szélesebb regionális közösségek közti békét és párbeszédet előremozdító, katalizáló jellege is.
A 11 veszélyeztetett örökséget egy történészekből, régészekből, építészekből, műemlékvédelmi, projektelemző és pénzügyi szakemberekből álló nemzetközi Tanácsadó Testület választotta ki. A 7 Legveszélyeztetettebb Program nevezéseit az Europa Nostra tagintézményei, társszervezetei, egyéni tagjai, valamint az Európai Örökség Szövetség tagjai nyújthatták be Európa-szerte.
Ellentmondásos örökség
A Memento Park – Szoborpark Múzeum egy történelmi emlékhely, oktatási központ, művészeti akcióterület és turisztikai attrakció, azoknak a szobroknak a gyűjteménye, amelyek a kommunista propagandát hirdették Budapest utcáin 1945-1990 között. Az 1989-90-es politikai rendszerváltás idején a kelet-európai országok lakossága erőszakkal fordult a kommunista korszak emlékei felé. Magyarországon a társadalmi nyomás és a politikai szándék egybehangzó akaratával döntés született a nemkívánatossá vált köztéri propagandaszobrok további sorsának rendezéséről. Az így összegyűjtött 41 emlékmű közös elhelyezésére kiírt tervpályázatot Eleőd Ákos építész nyerte meg, aki az eredeti alapítói szándékot továbbgondolva, politikailag semleges konceptuális építészeti alkotást álmodott meg. Az ’Egy mondat a zsarnokságról’ Szoborpark Európa első, és mindmáig egyetlen, a napi aktuálpolitikától független propaganda szobor gyűjteménye 1993-ban nyitotta meg kapuit.
A Memento Park európai jelentősége a demokrácia értékeinek a politikai szobrok objektív, művészi kontextusba helyezésében rejlik; egy egész Európát érintő kihívás inspiráló megoldása.
“Ezek a szobrok Magyarország történelméhez hozzátartoznak. A diktatúrák a múltjukat „levésik, levakolják”, vagyis eltüntetik mindazt, ami az őket megelőző időszakra emlékeztetnek. A demokrácia az egyetlen, amely vállalni tudja, hogy múltunk – minden zsákutcájával együtt – a miénk; ismerjük meg, dolgozzuk föl, gondolkozzunk el rajta!... Ez a park a diktatúráról szól, de abban a pillanatban, amikor ez kimondható, leírható, megépíthető, a park már a demokráciáról szól, mert csak a demokrácia képes megadni annak a lehetőségét, hogy szabadon gondolkodhassunk a diktatúráról… vagy éppen a demokráciáról… vagy bármiről.” – mondta Eleőd Ákos.
E kijelentés horderejét igazolta az idő és a Memento Park töretlen jelentősége látogatók generációi számára, akik megfejtést leltek családi titkokra, feloldozást nyertek koholt vádak alól, megértették a csendet, és választ kaptak kimondatlan kérdéseikre. A Memento Park attól kiemelt kulturális örökség, hogy érzékenyen, metaforákon keresztül magyaráz el egy ellentmondásos korszakot. E jellegzetes megközelítés európai nyilvánossága hozzásegítheti az ellentmondásos örökség társadalmi megbecsülését.
A Memento Park létezése és működtetése egyre növekvő kockázattal jár. A létesítmény - 1993. évi megnyitásától kezdődően - semmilyen költségvetési támogatásban nem részesül, működéséről egy gazdasági vállalkozás gondoskodik, 2007-től közösen egy közhasznú alapítvánnyal. E hibrid üzemeltetési forma szerint a fenntartásra, állagmegóvásra vagy fejlesztésekre fordítható összeg kizárólag a látogatói bevételtől függ, ami azonban az utóbbi években bizonytalanná vált. Az üzemeltetők gondoskodnak az általános karbantartásról, de a bevételek nem elégségesek a szakszerű állagmegóváshoz. Megnyitása után harminc évvel a budapesti Memento Park - Szoborpark Múzeum alkotásait a pusztulás fenyegeti az egykori szakszerűtlen áthelyezés, valamint az üzemeltetés, fenntartás és állagmegóvás forráshiányos problémái miatt. A megfelelő állagmegóváshoz szükséges képességek pedig vagy hiányoznak, vagy elérhetetlenül költségesek Magyarországon.
A 7 Legveszélyeztetettebb Programba a Monumentum Közhasznú Alapítvány jelölte a Memento Parkot az ICOMOS Magyarország és a Budapesti Történeti Múzeum támogatásával. A Memento Park célja az európai polgárok tudatosságának növelése az ellentmondásos örökség kulturális jelentőségének hitelt érdemlő bemutatásával. A 7 Legveszélyeztett Programba kerüléssel az intézmény növelni szeretné esélyeit olyan támogatás megszerzésére, amellyel segítséget kaphat a műalkotások digitalizációra, állagmegóvására, nem utolsó sorban pedig támogatást a fenntartható működésre.
A 7 Legveszélyeztetettebb Program Tanácsadó Testülete a következő nyilatkozatot tette: “1989-ben, amikor európai országok levetették magukról a kommunizmust, egy dilemmával találták magukat szemben: seperjék-e a közelmúlt történetét a szőnyeg alá, vagy építsék be nemzeti történelmükbe? Ez a kérdés azóta talán vesztett jelentőségéből, de nem került teljesen nyugvópontra az érintett európai országok vagy a kontinens kollektív tudatában. Mára a jelenségnek neve is van: disszonáns/ellentmondásos örökség. A magyarok a rájuk jellemző eszes leleményességgel oldották meg a feladatot: az ideológiával átitatott budapesti köztéri szobrokat, amelyek a lakosság életét beárnyékolták, egy új városszéli otthonba helyezték át, kiemelve és megfosztva kontextusuktól, de nem megfosztva a létezésüktől. A látogatók köre a működés közel 30 éve alatt az eltökélt turista, és nem csak a külföldi, hanem a helyi látogató is, aki az elmúlt 30 évben talán nem is gondolt rájuk.”
A Tanácsadó Testület a következőt adta még hozzá: “De most, egy generációval az 1989-es élmények után ez a jelképrendszer csendben elpusztul? Beteljesítették-e ezek a szobrok a küldetésüket és megbékélt-e minden érintett a múltjával? Úgy tűnik, az állapotuk az emlékekkel együtt a semmibe veszhet. Elegendő-e a külföldiek kíváncsisága? Kell-e emlékeztetni a fiatalabb generációkat? Lehet-e függetleníteni a művészi kvalitásokat a regnáló hatalomtól? Példaértékű-e Európa számára az ellentmondásos történelem kezelésének ezen magyar megoldása? Ezek a kihívások és talán a lehetőségek is, amennyiben a Memento Park egyike lesz a 7 Legveszélyeztetettebb örökségi helyszínnek 2023-ban.”
Prof. Dr. Hermann Parzinger, az Europa Nostra ügyvezető elnöke így nyilatkozott: “Az előválogatottak listáján olyan műemlékek és örökségihelyszínek szerepelnek, amelyek különböző jellegű valós veszéllyel kel lszembenézzenek. A helyi közösségek és civil szervezetek mélyen elköteleződtek kiemelkedő közös örökségünk megmentése iránt, de szélesebb támogatásra van szükségük. Ezért kérjük a helyi, regionális, nemzeti és európai érdekelteket, hogy egyesítsék erejüket az Europa Nostra tagszervezeteinek és partnereinek hálózatával az előválogatott helyszínek jövőjének biztosítása érdekében.”
Európa 7 Legveszélyeztetettebb Örökségi Helyszíne 2023 áprilisában derül ki.
|
|
