2024. április 25. csütörtök
Márk
Móra Ferenc Múzeum - Szeged
 |
Cím: 6720, Szeged Roosevelt tér 1-3.
Telefonszám: (62) 549-040
E-mail: info@mfm.u-szeged.hu
Nyitva tartás: H-V 10-18
|
2021.10.27.
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Egy különleges, izgalmas terület: a víz alatti régészet a központi témája a Határtalan Régészet őszi számának. Kiderül, hogyan kutathatóak az elsüllyedt spanyol kincses hajók, honnan tudjuk, pontosan mikor süllyedt el a jamaicai Port Royal városa vagy milyen tárgyakat találtak a Lánchíd felújítása kapcsán a Dunában.
A víz alatti régészet egy igazán különleges ága a régészetnek. A kezdetei a 20. század elejére esnek, de fontos szerepe volt a terület fejlődésében Jacques Cousteau-nak, aki az első modernebb búvárkészüléket 1942-ben tervezte meg. Mind nemzetközi szinten, mind pedig hazánkban komoly eredményei vannak a víz alatti régészeti munkának – ez a központi témája a Határtalan Régészet című magazin őszi számának.
Az elsüllyedt spanyol kincseshajók történetéről és feltárásuk dilemmáiról is olvashatunk a lapban. A hajókat roskadásig tömték arannyal és ezüsttel, majd így indultak útnak az anyaország felé – azonban nagyon sok a tengerbe veszett a hosszú út során. Az egykori Kincses Flotta hajói közül kiemelkedik a San Jose nevű, melyet 1708-ban süllyesztettek el. A hajó 340 tonna arany- és ezüstérmét, valamint 116 ládányi smaragdot szállított fedélzetén, melynek értéke mai árfolyamon több, mint 4000 milliárd forint lenne.
A Szent István csatahajó tragédiáját is megismerhetik az olvasók, mely az Osztrák-Magyar Monarchia részére épült, majd rögtön az első bevetésén elsüllyedt 1918-ban, a világháború időszakában. A hajót két olasz motorcsónak megtorpedózta, a test felborult és elsüllyedt, 89 áldozatot temetve hullámsírba. A roncsokra 1994-ben bukkantak rá, majd több éves víz alatti régészeti kutatás vette kezdetét.
A víz alatti régészeti parkok szintén egy különleges szeletét jelentik a régészetnek: külön engedéllyel és vezetéssel elsüllyedt városokat is meg lehet ismerni. Ilyen például a jamaicai Port Royal, mely hírhedt kalózfészek volt a 17. században. A kikötővárost óriási földrengés rázta meg 1692-ben, majd kétharmadát eltüntette az öbölben egy szökőár. Becslések szerint kétezren hallhattak meg azonnal, háromezren pedig a későbbi fertőzésekben. A víz alatti régészeti feltárás során különböző tárgyakat sikerült felszínre hozni – például egy zsebórát is, mely pontban 11 óra 43 perckor állt meg, így valószínűleg ekkor történt a katasztrófa. Az elsüllyedt város romjaihoz különleges engedéllyel akár le is lehet merülni.
Habár hazánk nem fekszik sem tengerek, sem óceánok partján, mégis itthon is folyik komoly víz alatti régészeti tevékenység. A folyóinkban, tavainkban kutatnak különböző fontos maradványok, roncsok után a szakemberek. Nemrégiben a Lánchíd felújítása kapcsán végeztek víz alatti feltárást a Dunában. A munka során két ágyúgolyót is találtak a budai rakpart előtt, melyek valószínűleg Buda 1686-os ostromához kötődhetnek.
A víz alatti régészet egy igazán különleges ága a régészetnek. A kezdetei a 20. század elejére esnek, de fontos szerepe volt a terület fejlődésében Jacques Cousteau-nak, aki az első modernebb búvárkészüléket 1942-ben tervezte meg. Mind nemzetközi szinten, mind pedig hazánkban komoly eredményei vannak a víz alatti régészeti munkának – ez a központi témája a Határtalan Régészet című magazin őszi számának.
Az elsüllyedt spanyol kincseshajók történetéről és feltárásuk dilemmáiról is olvashatunk a lapban. A hajókat roskadásig tömték arannyal és ezüsttel, majd így indultak útnak az anyaország felé – azonban nagyon sok a tengerbe veszett a hosszú út során. Az egykori Kincses Flotta hajói közül kiemelkedik a San Jose nevű, melyet 1708-ban süllyesztettek el. A hajó 340 tonna arany- és ezüstérmét, valamint 116 ládányi smaragdot szállított fedélzetén, melynek értéke mai árfolyamon több, mint 4000 milliárd forint lenne.
A Szent István csatahajó tragédiáját is megismerhetik az olvasók, mely az Osztrák-Magyar Monarchia részére épült, majd rögtön az első bevetésén elsüllyedt 1918-ban, a világháború időszakában. A hajót két olasz motorcsónak megtorpedózta, a test felborult és elsüllyedt, 89 áldozatot temetve hullámsírba. A roncsokra 1994-ben bukkantak rá, majd több éves víz alatti régészeti kutatás vette kezdetét.
A víz alatti régészeti parkok szintén egy különleges szeletét jelentik a régészetnek: külön engedéllyel és vezetéssel elsüllyedt városokat is meg lehet ismerni. Ilyen például a jamaicai Port Royal, mely hírhedt kalózfészek volt a 17. században. A kikötővárost óriási földrengés rázta meg 1692-ben, majd kétharmadát eltüntette az öbölben egy szökőár. Becslések szerint kétezren hallhattak meg azonnal, háromezren pedig a későbbi fertőzésekben. A víz alatti régészeti feltárás során különböző tárgyakat sikerült felszínre hozni – például egy zsebórát is, mely pontban 11 óra 43 perckor állt meg, így valószínűleg ekkor történt a katasztrófa. Az elsüllyedt város romjaihoz különleges engedéllyel akár le is lehet merülni.
Habár hazánk nem fekszik sem tengerek, sem óceánok partján, mégis itthon is folyik komoly víz alatti régészeti tevékenység. A folyóinkban, tavainkban kutatnak különböző fontos maradványok, roncsok után a szakemberek. Nemrégiben a Lánchíd felújítása kapcsán végeztek víz alatti feltárást a Dunában. A munka során két ágyúgolyót is találtak a budai rakpart előtt, melyek valószínűleg Buda 1686-os ostromához kötődhetnek.
|
|
