2021.09.14.
hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Joseph Szabó alkotói pályája Franciaországhoz kötődik, a korabeli kritikák a legnagyobb szürrealista művészek között említik. Vásznain álomszerű, apokaliptikus látomások, geometrikus, élénk színű alakok, arcok sokasága jelenik meg, monumentális szobrai pedig számos francia város közterén láthatóak.
Kompozíció számokkal és betűkkel
Gazdag életműve egyetlen nagy ívet ír le, mely az expresszionizmustól a szürrealizmuson át az újfiguratív művészetig terjed. Az alkotói útját bemutató tárlat szeptember 10. és október 2. között látogatható a Virág Judit Galériában, ahol szeptember 10. és 19. között a 125 tételből álló grafikai és a 118 tételt felvonultató háború utáni és kortárs művek aukciós kiállítása is ingyenesen megtekinthető.

Szabó József (1925-2010) munkásságát Magyarországon még kevesen ismerik, hagyatéka 2012-ben tért haza, azóta vált elérhetővé az életmű egészének megismerése. A Virág Judit Galériában szeptember 10. és október 2. között tekinthető meg a Viziók című kiállítás, mely a teljes alkotói életútra rálátást ad. Joseph Szabó művészetét saját elmondása szerint „az egyetlen igaz kép megalkotása” motiválta. Sokgyerekes nyúli szegényparaszti családba született. Sokáig ő is a földeken dolgozott, majd 1946-ban úgy döntött, változtat a sorsán: Budapestre ment, hogy felkészüljön a Képzőművészeti Főiskola felvételijére. 1956-ban Párizsba emigrált, önálló alkotói pályája teljesen Franciaországhoz kötődik. Munkássága több, egymással összefüggő korszakra osztható. Az absztrakt expresszionizmustól a szürrealizmuson át az új figuratív festészetig jutott el.

A kezdeti monokróm, egyalakos, majd mozgalmas tömegeket ábrázoló víziókat, a képfelület egészét kitöltő, színvilágában rendkívül gazdag geometrikus hálószerkezetek, repetitív elemekből épülő arcok, figurák követték. „Úgy gondolom, hogy gyerekkorom óta egy született álmodozó vagyok, akinek mindig voltak víziói. Egy szürrealista vagyok tehát. A való világ számomra mindig banális, unalmas volt” - mesélte. Saját személyes élményeinek és érzéseinek feldolgozásán kívül, legfőképpen kora társadalmi és emberi problémái, a Föld jövője érdekelték. Az 1968-as párizsi diáklázadás és tüntetéssorozat igazi mérföldkő volt művészetében: az ezzel kapcsolatos érzéseit szürrealisztikus elemeket is tartalmazó, figuratív képekkel fejezte ki, majd megfestette a Levert forradalom című, első tisztán szürrealista festményét és néhány groteszk, álomszerű képet. Úgy érezte, megtalált valamit, ami meghatározó jelentőségű lehet a további művészetére nézve. Innnetől saját művészi programját akarta megvalósítani, nem akarta, hogy befolyásolják, ehhez magányra, csendre volt szüksége. Mindentől távol, egy alig 250 lakosú dél-franciaországi kis faluban, Lussonban dolgozott. A kurátorok azonban érdeklődéssel figyelték munkáját, egymást követték a múzeumokban és galériákban rendezett kiállításai, műveit Spanyolországban, Amerikában, Svájcban, Olaszországban és Franciaországban is rendszeresen bemutatták A 60-as évektől kezdve a kritikusok a legjobb kortárs művészek, a 70-es évek közepétől pedig a legnagyobb szürrealista festők között említették nevét. A Virág Judit Galériában 120 alkotásán keresztül ismerhetjük meg páratlan életművét.

A műtárgypiaci változásokra reagálva, a szezonális nagy aukciók mellett már kisebb, tematikus árveréseket is rendez a Virág Judit Galéria. Első grafikai árverésüket tavaly ősszel nemcsak Magyarországról, hanem a világ számos pontjáról követték, sokan először licitáltak a galéria történetében. Ez a siker is megmutatta, megjelent egy új gyűjtői kör, amely a kortárs és a papír alapú művek iránt érdeklődik. Idén szeptember 20-án lehet licitálni kiemelkedő kvalitású grafikákra, amelyek teljes keresztmetszetét nyújtják a huszadik századi magyar művészetnek. A századfordulót Mednyánszky László, Vaszary János és Rippl-Rónai József alkotásai reprezentálják. Rippl-Rónai József Fogolytársaim Chartreuse-ben című 1915-ös, 850 ezer forintos kikiáltási árról induló rajza franciaországi hadifogságának állít emléket.

A művész az első világháború kitörése után Franciaországban élt és mint ellenséges állam polgárát, internálták. Háborús élményeit feldolgozó rajzait később két kiállításon mutatta be itthon. A magyar avantgárd képviselői közül Uitz Béla, Krón Jenő és Gross Bettelheim Jolán egy-egy műve is megtalálhatóak az aukciós anyagban. Kalapács alá kerülnek még többek közt Pór Bertalan, Patkó Károly, Kádár Béla, Scheiber Hugó kiváló tusrajzai, a háború utáni művészek közül pedig Victor Vasarely, Lossonczy Tamás és Lantos Ferenc munkái. Egy nappal később, szeptember 21-én háború utáni és kortárs művekből álló aukciót rendez a galéria. Az árverés kiemelkedő tételei közé tartozik a Franciaországban már világhírűvé vált Fiedler Ferenc 1960-as évek elején készült nagyméretű olajfestménye (Cím nélkül, 1964), Nádler István utazásait idéző szitanyomatai (Vence, 1970, Róma, 1993), Tolvaly Ernő 2006-os, Heart Geometry című alkotása, Reigl Judit Lepel / Kódfejtés című 1973-as műve, illetve Maurer Dóra experimentális fotó kollázsa (Drawing with the Camera.Circle in Square, 1977). Emellett a fiatalabb generáció művészeinek - Dienes Gábor, Bullás József, Radák Eszter és Korodi Luca - alkotásai is kalapács alá kerülnek. Az aukciós kiállítások szeptember 10. és szeptember 19. között tekinthetők meg a Virág Judit Galériában.