2024.03.06.
Dobó István Vármúzeum

Egri vár bora 2024

2024.02.28.
Intercisa Múzeum

Ingyenes múzeumlátogatási alkalom

2024.02.26.
Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum

Süveges Rita lett az Eszterházy Arts Awart közönségdíjasa

2014.10.17.
hír, történelem
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:

A törökök 1596-os magyarországi hadjáratát megörökítő, pár éve a törökországi Anatóliában előkerült különleges naplóról tartott előadást a kortörténeti dokumentumot megtaláló Gühnan Börekçi, az isztambuli Sehir Egyetem oktatója csütörtökön az Egerben zajló végvár-konferencia keretében.

 

Gühnan Börekçi felidézte: egyik kollégájával I. Szulejmán 1566-os szigetvári ostromának történetét kutatva járták a törökországi könyvtárakat és levéltárakat, amikor véletlenül bukkantak a kéziratra a közép-anatóliai Konya város levéltárában hét éve. Mint hozzátette, az oszmán nyelven íródott dokumentum címe semmitmondó volt, csak megvizsgálásakor derült ki, hogy az 1596-os hadjáratról tartalmaz rendkívül érdekes részleteket.


A szakember a napló jelentőségét hangsúlyozva rámutatott: bár sok, ebből az időszakból származó kézirati forrás áll rendelkezésre - némelyikük még Egert is megemlíti -, valamilyen ok miatt a korszak bőven dokumentált háborúival szemben az 1596-os hadjárat eseményeiről nem maradtak fenn írásos emlékek.


Hozzátette: a vélhetően 1597 és 1599 között íródott napló abból a tekintetből is rendkívüli jelentőséggel bír, hogy a korabeli kézirathoz képest sokkal részletesebben, napokra bontva számol be III. Mehmed szultán magyarországi hadjáratának 186 napjáról.


A szerzőről ugyanakkor keveset tudni: a naplót egy katonai logisztikával foglalkozó - a mai fogalmaink szerint - titkár írta, aki önmagát Gaibiként emlegeti, ami nagyjából azt jelenti, hogy "senki".


Gaibi a hadjáratban a hadsereg tagjaként vett részt. Együtt élt a katonákkal, ezért nem csak a hadi cselekményekről számolt be, nagyon sok érdekes részlet kiderül a seregben töltött hétköznapokról, például az étkezési szokásokról, az élelmiszerellátási gondokról. Sok minden megtudható a felvonulás útjába eső területeken élő emberekről, így például az Eger környékén élő földművesekről is - mutatott rá.
Eger háromhetes ostromáról is részletesen ír a szerző: kiderül például, hogy - a régészeti kutatások eredményeivel egybecsengő módon - az utolsó napokban kétezren estek el, és a halottaknak csak a fele volt katona - mondta.

 

(MTI)