2024.03.06.
Dobó István Vármúzeum

Egri vár bora 2024

2024.02.28.
Intercisa Múzeum

Ingyenes múzeumlátogatási alkalom

2024.02.26.
Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum

Süveges Rita lett az Eszterházy Arts Awart közönségdíjasa

2014.09.23.
hír, őslénytan, szociológia
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:

Óriási orrú, kacsacsőrű, 75 millió éves növényevő dinoszauruszra bukkantak az amerikai Utah államban. A szokatlan testrész szerepét egyelőre találgatják a tudósok.

 

Gigászi szaglószerve miatt adták neki a Rhinorex condrupus, vagyis az orrkirály nevet. Testméretéhez képest ennek az ősállatnak volt ugyanis a legnagyobb orrnyílása a kacsacsőrű dinoszauruszok közül - idézte a Live Science tudományos-ismeretterjesztő portál Terry Gatest, az Észak-Karolinai Állami Egyetem és az Észak-Karolinai Természettudományi Múzeum kutatóját.


"Rejtély, mi lehetett a szerepe egy ekkora orrnak: ha ez az állat rokonaira hasonlított, valószínűleg nem volt kitűnő szaglása, ám lehet, hogy az orr az ellenkező neműek vonzására szolgált, vagy a fajtársak erről ismerhették fel egymást. Elképzelhető, hogy a növénytépő csőr gigászi toldaléka volt" - írta közleményében Gates.


A növényevő ősgyík a hadrosaurusok, más néven kacsacsőrű dinoszauruszok nemébe tartozott. A hadrosaurusok fejét általában taraj díszítette, melynek célja talán a kommunikáció volt, ám a csoport egyes fajai - köztük a friss lelet is - tarajtalanok voltak.


Gates és kutatótársa, Rodney Sheetz, a Brigham Young Őslénytani Múzeum munkatársa egy csontvázrészletet és egy koponyát vett észre a Brigham Young Egyetem (BYU) egyik raktárában. A kövületeket, a vidék egyetlen hadorsaurus-maradványát az 1990-es években fedezték fel az utahi Book Cliffsben.


"Szinte ép volt a koponya, de a preparálása nehéznek bizonyult: két évbe telt kiásni a kövülteteket a homokkőből, ahová beágyazódtak, mintha betonútból kellett volna kikaparni őket" - írta Gates. Ahogy összerakták a koponyát, rájöttek, hogy új fajt fedeztek fel. A Rhinorex condrupus mintegy 9 méter hosszú és majdnem négy tonna lehetett, mikor élt, és a parttól 80 kilométerre elterülő ingoványos vidékeken gázolt.


A kutatók nem biztosak abban, hogyan pusztult el az egyed, bár a csontokat a talajba temetve találták, ami arra utalhat, hogy folyómederben érte a vég. "A bőr fennmaradt lenyomatai arról tanúskodnak, hogy halála után viszonylag gyorsan a talajba ágyazódott a tetem, a csontok az eredeti helyükről nem mozdultak el, tehát bármi is történt, az gyorsan ölte meg az állatot" - írta Gates.


"Talán krokodil végzett vele: a hüllő lesből rátámadt, gyorsan elpusztította, majd tett arról, hogy a tetem a vízfenékre jusson. Gigászi krokodilok maradványai is előkerültek ezen a helyen" - tette hozzá a kutató.
(l)