2024.03.06.
Dobó István Vármúzeum

Egri vár bora 2024

2024.02.28.
Intercisa Múzeum

Ingyenes múzeumlátogatási alkalom

2024.02.26.
Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum

Süveges Rita lett az Eszterházy Arts Awart közönségdíjasa

2024.02.07.
Petőfi Irodalmi Múzeum

A 2024-es Térey-ösztöndíjasok

2024.02.07.
Laczkó Dezső Múzeum

Sikeres évet zárt a Laczkó Dezső Múzeum

2014.11.25.
festészet, hír, képzőművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:

Átveszi az Adolf Hitler kedvelt műkereskedőjeként számon tartott Hildebrand Gurlittól származó igen nagy értékű rejtélyes festménygyűjteményt a berni Szépművészeti Múzeum (Kunstmuseum). A svájci fővárosban működő magánmúzeum vezetői fél évi gondolkodási idő után döntöttek úgy, hogy teljesítik a műkereskedő fia, a néhai Cornelius Gurlitt végakaratát, és erről hétfőn írtak alá szerződést Berlinben a német szövetségi kormány és Bajorország képviselőivel.

 

A megállapodás szerint a gyűjteményből csak azok a darabok kerülnek Bernbe, amelyek minden kétséget kizáróan jogosan kerültek a Gurlitt család birtokába, a nagyjából 500 kétes eredetű kép pedig Németországban marad, amíg a tulajdonviszonyokat tisztázzák. Ennek a munkának és az esetlegesen keletkező jogi vitáknak a költségeit a német állam viseli.


Matisse: Ülő nőHárom rendkívül értékes képről - Henri Matisse Ülő nő című portréja, Max Liebermann Két lovas a parton és Carl Spitzweg Muzsikáló pár című alkotásáról - már megállapították, hogy a nácik által rabolt műkincsek közé tartozik, és felkutatták a tulajdonosokat - mondta a szerződés aláírása után tartott tájékoztatón Monika Grütters német kulturális államminiszter, kiemelve, hogy ezeket a képeket a lehető leggyorsabban át is adják a jogos tulajdonosnak.

 

A véletlen felismerés


A Gurlitt-gyűjtemény léte véletlenül vált ismertté 2012-ben, amikor egy adócsalás miatt indított eljárásban házkutatást tartottak Cornelius Gurlittnál, és nagyjából 1300 képre, köztük Pablo Picassótól és Marc Chagalltól származó művekre bukkantak müncheni lakásában. A műgyűjtő valamennyi alkotást az apjától, Hildebrand Gurlittól örökölte.


Cornelius Gurlitt idén májusban bekövetkezett halála előtt néhány hónappal megállapodást kötött a német állammal és Bajorországgal, hozzájárult, hogy a szakértői munkacsoport megvizsgálja az apjától származó művek tulajdonosi hátterét, és vállalta, hogy visszaadja a jogos tulajdonosoknak vagy azok örököseinek az összes alkotást, amelyről megállapítják, hogy nácik rablással, erőszakkal, zsarolással szerezték meg. A hatóságok cserébe feloldották a gyűjtemény zárlatát, de Gurlitt már nem láthatta újra a képeket.


Cornelius Gurlitt visszavonultan élt müncheni lakásában és salzburgi házában - ahol később ugyancsak találtak tisztázatlan eredetű festményeket -, az örökölt gyűjtemény ápolásával foglalkozott, és a képek lefoglalásáig ismeretlen volt a német közéletben. Családot nem alapított, és csak néhány távoli rokona volt, akikkel nemigen tartotta a kapcsolatot.

 

Az ügy még nincs lezárva


Végrendeletében a berni Kunstmuseum hagyta a képeket, de a törvény szerinti két örökös egyike - Gurlitt egyik unokatestvére - egy pszichiátriai és egy jogi szakvéleményre hivatkozva kétségbe vonja, hogy a 81 éves korában elhunyt műgyűjtő a végrendelet elkészítése idején birtokában volt a végrendelkezéshez szükséges szellemi képességének, és a müncheni városi bíróság hétfői közleménye szerint bejelentette igényét az örökségre.


Az egymilliárd euró körüli értékűre becsült Gurlitt-örökség ügye így tovább folytatódhat, ha a bíróság jogosnak ismeri el az örökösödési igényt, és hagyatéki eljárást indít.

 

(MTI)