A Székely Nemzeti Múzeum újonnan megjelent kötete Roediger Lajos (1854-1941) több helyszínre szétszóródott népművészeti, néprajzi jellegű feljegyzéseiből, levelezéséből, nívós fénykép- és rajzanyagából nyújt válogatást.

Roediger Lajos, a torjai születésű muzeológus a Bács-Kiskun Vármegyei Történelmi Társulattól került a 20. század elején Kovásznára, és bekapcsolódott a Székely Nemzeti Múzeum tudományos tevékenységébe.

A kötet első részében a kászoni kiszállásai alkalmával keletkezett jelentéseit, leveleit, fotóit, rajzait ismerheti meg az olvasó.

1910-14 közt hitelesen dokumentálta Kászonaltíz- és Feltíz, Jakabfalva, Impér ház- és kaputípusait, népviseletét, szőtteseit és varrottasait, jelentéseiben kitér a Katalin kápolna, a Balázsi kúria, a nagykászoni templom, az impéri kápolna és a gyönyörű magas keresztes kászoni temetők ismertetésére is.

Már kászoni kiszállásai alkalmával is fokozott érdeklődéssel fordult Roediger a gyapjúfestési receptek felé. A kötet egyik legértékesebb része az a több mint hetven, növényi alapanyagokból előállítható festékrecept, amelyeket magyar, román és szász környezetből gyűjtött Roediger.

A kötet második részében elsősorban háromszéki gyűjtések, leírások olvashatók.

Már 1903-ban megjelent a kovásznai kopjafás temetőről készült írása, amelyben léptékarányos rajzokban ismerhetik meg az érdeklődők a rég felszámolódott kovásznai és vajnafalvi temetők formagazdag fejfavilágát. A Székely Nemzeti Múzeum székely varrottasairól, a kovásznai népviselet felújítási mozgalmairól, a csipketervező Szentkatolnai Bálint Benedek emlékezetéről, a kovásznai székely lakodalomról és a kazattás mennyezetekről, a gelencei templom restaurálásáról szóló mind fontosak a Székelyföld kultúrtörténete szempontjából.

A 120 oldalas kötet megvásárolható a Székely Nemzeti Múzeumnál, ára 40 lej.

A könyvet sajtó alá rendezte, szerkesztette: Szőcsné Gazda Enikő