A vizuális kommunikációnak a 21. században kiemelt szerepe van, ezen belül a vizuális kultúra legexkluzívabb ága, a képzőművészet segít kimondani a kimondhatatlant is - mondta el a Műcsarnok csütörtöki sajtóreggelijén a kortárs kiállítóhely művészeti ügyvezetője.

Szegő György hangsúlyozta: a jövőben ezért nem egy "elit kultúrára kihegyezett, szűkebb látogatói körnek" szeretnének kiállításokat rendezni, hanem minél szélesebb közönség visszacsábítását célozzák meg. Mint hozzátette, az új, remélhetőleg népszerűbb kiállítás-politikában csak ritkán kapnak majd helyet a Műcsarnok összes termében egy-egy életművet bemutató tárlatok, ehelyett gyakran előfordul majd, hogy a középső és a szélső teremsorokban más-más, de a lehetséges kapcsolatokat szem előtt tartó kiállításokkal találkozhat a közönség.

Szeptember 27-től az M0 kiállítótérben lesz látható a litván Zilvinas Kampinas két installációját felvonultató, Ötödik fal című tárlat, majd október 18-tól nemzetközi hangkísérleti kiállítás nyílik Az érzékelhető határán címmel. December közepétől a finn Eija-Liisa Ahtila mutatkozik be egyéni kiállításon.

Jövő év tavaszán Csáji Attilának szentel életmű-kiállítást a Műcsarnok. Noha Szegő György megjegyezte, hogy ez nem illeszkedik a nagyszabású életműtárlatokat kerülő kiállítás-politikába, hozzátette, hogy ezt a tárlatot még elődje vette tervbe, de a kiállítás az 1. Nemzeti Építészeti Szalon megrendezése miatt a 2015-ös programba került át.

"Csáji Attilának a hetvenes, nyolcvanas években a tudomány és technika felé irányuló tájékozódása olyan hang, amit érdemes most összefoglalni, különösen, hogy az UNESCO 2015-öt a Fény évének nyilvánította" - emelte ki.

Szegő György emlékeztetett arra, hogy a szeptember 7-én bezárt 1. Nemzeti Építészeti Szalont sikerült úgy megrendeznie, hogy az anyag bármiféle diszkriminációtól mentesen minden irányba nyitott legyen és ez a célja a 2015-re tervezett Képzőművészeti Nemzeti Szalonnal is.

"Szeretném, ha a kortárs művészet kommunikálna a közönséggel és a kiállítások apropóján a művészek is egymással" - jelezte a művészeti igazgató, hozzátéve: az építészeti szalon rekordot hozó, 25 ezres látogatottsága azt mutatja, hogy a nézőkben van érdeklődés ez iránt.

A Műcsarnokot tulajdonló Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elvárásaira vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Szegő György hangsúlyozta: szabad kezet kapott a kiállítás megrendezésében.

Mint emlékeztetett, az MMA koncepciója szerint saját akadémikusaiknak a Pesti Vigadóban biztosítanak kiállítási teret és nem elvárás, hogy a Műcsarnok az MMA tagjainak életművét mutassa be.

Ezzel együtt az intézmény nem törekszik botrányokra - fűzte hozzá Szegő György, kiemelve azt, hogy a politikai művészeten túl a művészet esztétikai, gyönyörködtető funkcióját tartja elsődlegesnek.
Medgyes Piroska, a Műcsarnok gazdasági ügyvezetője újságírói kérdésre felidézte: 2014-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma 224 millió forint közhasznú működési támogatást biztosított az intézménynek, ezt az időközben tulajdonossá váló MMA 100 millió forinttal egészítette ki.

A Műcsarnok működését 2015-ben - a saját bevételek mellett - már teljes egészében a Magyar Művészeti Akadémia finanszírozza. A jövő évi üzleti terv összeállítása még folyamatban van, de az intézmény hozzávetőleg 500 millió forintból tudna biztonsággal működni - közölte Medgyes Piroska.

(MTI)