A kiállítás rendező eleme a települések földrajzi elhelyezkedése illetve közlekedése. A központi helyen fekvő Rákoskeresztúr településről találtunk egy 1930 körül készült fotográfiát, amely két legfontosabb főútvonala, a Pesti és a Ferihegyi út kereszteződését ábrázolja, itt egy útjelző tábla mutatta a többi elődközség, Rákosliget, Rákoscsaba, Rákoshegy továbbá Budapest irányát. Ennek az iránymutatónak a makettje áll a terem közepén, ez határozza meg, hogy a kiállítóterem egyes részein melyik község történetét mutatjuk be, fotók, térképek, dokumentumok illetve néhány tárgy segítségével. A köznyelv ma ezt a helyet Elágazásnak nevezi. Más értelemben pedig az árpád-kori Csaba és Keresztúr történetéből ágazik ki a többi elődtelepülés históriája is. A bemutatott időszak határait az 1267-ben átírt 1067-es oklevél másolata és a huszadik századi filmhíradók 1960-as években felvett, monitoron követhető filmkockái adják. Az egyes települések esetében igyekeztünk egy-egy témát kiemelten bemutatni. Pl.: Zenei élet Rákoshegyen (itt élt többek között Bartók Béla, itt született Kacsóh Pongrác Háry Jánosa, stb.); Sportélet Rákosligeten vagy Iparosok, kereskedők Rákoskeresztúron.

Néprajzi bemutatótermünkben három „metszetet” mutatunk be. A kis térben, a terem adottságai által meghatározottan, a szoba derékszögeitől eltérve egy szlovák konyharészletet és egy német szobarészletet rendeztünk be, bútorokkal, épített tűzhelyekkel, bábukon a népviselet rekonstrukciójával. Mindezt „megfejeljük” egy padlásmetszettel, amelynek aljzatára egy szekeret állítunk. (Utalva a hajdani legények rendkívül eredeti humorára, amikor is a gazda távollétében szétkapták az alkalmatosságot és a padláson összeállították.) Itt emlékezünk az 1970-ben alapított, akkor a fővárosban egyedülálló Néprajzi Emlékházra, amely még alapítása évtizedében a terjeszkedő lakótelep áldozata lett.

Erdős Renée (1879–1956) Budapesten a színművészeti akadémián végzett. 1899-ben jelentette meg első verseskötetét Leányálmok címmel. Pályáját ero-tikus versekkel kezdte, melyek nevét egy csapásra ismertté tették. Ady „zseni-ális poétalány”-ként jellemezte. Bródy Sándorhoz szenvedélyes sze­relmi kapcsolat fűzte, aki szakításuk után Bécsben öngyilkosságot kísérelt meg. 1904 -05-ben Firenzében, majd 1905­-14-ben Rómában élt. Az újság munkatársa, bécsi, római, firenzei leve­lezője. 1909-ben Rómában katolizált. Első férje, Fülep Lajos művé­szettörténész. Elbeszéléseinek témái szerelmi viszonyok, későbbi műveit főként megkeresztelkedésé­nek élménye hatotta át. Az 1920-as évek egyik legolvasottabb bestsellerszerzője volt. Lefordította Assisi Szt. Ferenc legendáit (Fioretti. Bp., 1911), Népszerűbb regényei: A nagy sikoly, Santerra bíboros, Lavinia Tarsin házassága, Ave Roma!, I-II., Brüsszeli csipke, Az indiai vendég. 1927-ben vette meg rákoshegyi villáját. élete legboldogabb szakaszaként említi az itt töltött éveket. Itt tartózkodásának utolsó dokumentuma egy 1944. március 31-én keltezett levél, amelyet Serédi Jusztinián hercegprímásnak írt, hogy emelje fel szavát a katolikus hitre tért zsidók érdekében. A vészkorszakban vidéken bújtatták, Rákoshegyre már nem tért vissza, Budapestre költözött.

A félköríves dioráma kora tavasztól télig, az évszakok változásait figyelembe véve ábrázolja a terület állat- és növényvilágának változásait. A hátteret Muray Róbert festőművész nagyméretű festménye díszíti. A növényzet – nád, sás, fűzfa, tündérrózsa, kökény, stb. – bemutatásán túl a kiállításban a halak közül a naphal, a csuka; a hüllők, kétéltűek közül a vízisikló, a fürge gyík, a barna varangy, a tavibéka, a kecskebéka, a levelibéka és a mocsári teknős; a madarak közül a bíbic, a seregély, a réti cankó, a piroslábú cankó, a pajzsos cankó, a dankasirály, a szárcsa, a bakcsó, a pocgém, a gyurgyalag, a sárszalonka, a barkós cinke, a kis ősgébics, a vörösbegy, a zöld küllő, a kuvik és a szarka; az emlősök közül a törpeegér, a pézsmapocok, a nyest és a vidra preparátumai láthatóak.

Az Erdős Renée Ház "ünnepeink" kiállítássorozatában ezúttal Rákosmente községeinek családi ünnepeivel (házasságkötés-lakodalom, születés, halottbúcsúztatás) ismerkedhet meg az érdeklődő.

Gyöngyös párta készítés -  az "ünnepeink Rákosmentén" című kiállításhoz kapcsolódva, menyasszonyi fejdísz készítése Pruszlik készítése - az ünnepi viseletrészét képező mellényke elkészítése

Prága műemlék épületeinek házjegyeit tekintheti meg a látogató

Egy rettentően unalmas kiállításmegnyitóból frenetikus koncert lesz. Bogdándy Szultán képzőművésszel, Hegyi Norbert előadóművésszel, Herencsár Viktória cimbalomművésszel, Martonosi György dobművésszel, Orosz Károly képzőművésszel