A magyar holokauszt történetét és előtörténetét ismerhetik meg a látogatók állandó kiállításunkon a békés 19. század végétől a törvények, gettók és munkatáborok „falai” közé szorított, majd deportáló vonatokon a táborok poklába juttatott honfitársaink sorsán keresztül. Személyes élettörténetek, interaktív térképek, archív filmek vallanak a múltról.

A Múzeumok éjszakáját követően záró kiállítás a 100 éve született világhírű fotós, Robert Capa 8 eredeti képe mellett az irodalom, a színházművészet, a sport, a tudomány, az építőművészet és a cirkuszművészet ikonikus alakjainak rövid életútjába enged bepillantást. A holokauszt áldozatává vált személyekről készült tablók mellett találkozhatunk a tárlaton Szomory Dezső, Radnóti Miklós és Zoli bohóc egy-egy dedikált kötetével, Richter Gedeon írókészletével, eredeti Harmath Imre kottákkal és a legendás jobbszélső, Braun Csibi eddig ismeretlen fotójával is.

Születésének centenáriuma és a képeit is bemutató Emlék-képek időszaki kiállítás kapcsán beszélgetünk a világhírű fotóriporter, Robert Capa életéről, képeiről és a haditudósítói munkáról. A beszélgetés résztvevői: Dr. Lengyel Beatrix, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának főosztályvezetője Dr. Fisli éva a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának főmuzeológusa Friedmann Endre, az MTI World Press Photo nagydíjas fotográfusa Dr. Somos András, az ATV szerkesztő-riportere.

Takács István, a kiállítás kurátora a tárlat bemutatása mellett megosztja velünk azokat az érdekes történeteket is, amelyek a kiállításból kimaradtak. Megtudhatjuk többek között: kiknek köszönhető a magyar filmgyártás világszínvonalú indítása, milyen városi legendák élnek Budapesten Robert Capáról és milyen kalandos módon érkezett a kiállításra  az MTK egykori jobbszélsőjének, Braun Csibinek a portréja.

Réz András (filmesztéta, író, kommunikációs szakember) korábbi, a holokauszt filmek archetípusait bemutató, gondolatébresztő előadásának folytatásaként a zsidók filmbéli megjelenítéséről készít tablót és mondja el kapcsolódó reflexióit. Peregnek majd emlékezetünk filmkockái Woody Allen, a Coen testvérek, Tarantino vagy éppen Szabó István filmjeit felidézve, közben pedig - előítéleteken túl és sztereotípiákon innen - nevetünk és sírunk: (m)ilyenek a zsidók?

A magyar holokauszt történetét és előtörténetét ismerhetik meg a látogatók állandó kiállításunkon a békés 19. század végétől a törvények, gettók és munkatáborok „falai” közé szorított, majd deportáló vonatokon a táborok poklába juttatott honfitársaink sorsán keresztül. Személyes élettörténetek, interaktív térképek, archív filmek vallanak a múltról. Zárásként pedig hétköznapi tárgyak: egy darab linóleum, egy régi zseblámpa vagy éppen egy kislány levelezőlapja mesélnek embertelenségről és helytállásról, rablásról és önzetlenségről, parányi bizonyítékaiként a nagybetűs történelemnek.

A magyar holokauszt történetét és előtörténetét ismerhetik meg a látogatók állandó kiállításunkon a békés 19. század végétől a törvények, gettók és munkatáborok „falai” közé szorított, majd deportáló vonatokon a táborok poklába juttatott honfitársaink sorsán keresztül. Személyes élettörténetek, interaktív térképek, archív filmek vallanak a múltról. Zárásként pedig hétköznapi tárgyak: egy darab linóleum, egy régi zseblámpa vagy éppen egy kislány levelezőlapja mesélnek embertelenségről és helytállásról, rablásról és önzetlenségről, parányi bizonyítékaiként a nagybetűs történelemnek.

A magyar holokauszt történetét és előtörténetét ismerhetik meg a látogatók állandó kiállításunkon a békés 19. század végétől a törvények, gettók és munkatáborok „falai” közé szorított, majd deportáló vonatokon a táborok poklába juttatott honfitársaink sorsán keresztül. Személyes élettörténetek, interaktív térképek, archív filmek vallanak a múltról. Zárásként pedig hétköznapi tárgyak: egy darab linóleum, egy régi zseblámpa vagy éppen egy kislány levelezőlapja mesélnek embertelenségről és helytállásról, rablásról és önzetlenségről, parányi bizonyítékaiként a nagybetűs történelemnek.

A magyar holokauszt történetét és előtörténetét ismerhetik meg a látogatók állandó kiállításunkon a békés 19. század végétől a törvények, gettók és munkatáborok „falai” közé szorított, majd deportáló vonatokon a táborok poklába juttatott honfitársaink sorsán keresztül. Személyes élettörténetek, interaktív térképek, archív filmek vallanak a múltról. Zárásként pedig hétköznapi tárgyak: egy darab linóleum, egy régi zseblámpa vagy éppen egy kislány levelezőlapja mesélnek embertelenségről és helytállásról, rablásról és önzetlenségről, parányi bizonyítékaiként a nagybetűs történelemnek.